- A Nobel-bizottság a 2025-ös fizikai Nobel-díjat John Clarke-nak, Michel Devoret-nek és John Martinisnak ítélte oda.
- A díjat a kvantummechanika terén elért eredményeikkel érdemelték ki a tudósok.
- A 11 millió svéd koronával járó díjat a három díjazott között osztják meg.
Egy brit, egy francia és egy amerikai kutatóból álló triója kapta idén a fizikai Nobel-díjat a kvantummechanika területén elért forradalmi felfedezéseikért, írja a CNN.
Mit bizonyítottak a kutatók?
John Clarke, Michel Devoret és John Martinis megosztják a díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben” – jelentette be a Nobel-bizottság kedden a Stockholmban tartott ünnepségen.
A bizottság dicsérte a díjazottakat, amiért bebizonyították, hogy „a kvantumvilág bizarr tulajdonságai megvalósulhatnak egy olyan rendszerben is, amely elég nagy ahhoz, hogy elférjen a tenyérben”. Clarke kijelentette, hogy „teljesen elképedt”, amikor megtudta, hogy megnyerte a díjat.
„Semmilyen módon nem gondoltuk, hogy ez lehet egy Nobel-díj alapja” – mondta Clarke az 1980-as években a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen végzett kutatásukról. A kvantummechanika lehetővé teszi, hogy egy részecske közvetlenül áthaladjon egy gáton, egy „alagúthatásnak” nevezett folyamatban. De ha nagyobb számú részecskéről van szó, ezek a kvantummechanikai hatások általában jelentéktelenné válnak. Ami mikroszkopikus szinten érvényes, azt nem tartották érvényesnek makroszkopikus szinten. Például, míg egyetlen atom átmehet a gáton, egy teniszlabda – amely óriási mennyiségű részecskéből áll – nem képes rá.
A kutatói trió azonban kísérleteket végzett annak bizonyítására, hogy a kvantum alagúthatás makroszkopikus méretben is megfigyelhető.
A díjjal 11 millió svéd korona (1 millió dollár) pénzösszeg jár.