- Az iparosodás előtti szinthez képest 1,6 °C-mal magasabb hőmérséklettel az idei volt a legmelegebb március, amelyet valaha Európában regisztráltak, globális szinten pedig a második legforróbb.
- A globális hőhullám 2023 júliusában kezdődött, és szinte megszakítás nélkül folytatódik, szélsőséges időjárási jelenségeket, intenzív esőzéseket, aszályokat és hőhullámokat okozva.
- A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy egy klímaválság közepén vagyunk, amelyet a légkörben és az óceánokban a hőt megkötő üvegházhatású gázok kibocsátása okoz.
A márciusi globális hőmérsékletek majdnem rekordértékeket értek el, közölte az Európai Unió klímafigyelő intézménye a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat által közzétett adatok alapján.
Európában 2025 márciusa volt a valaha mért legmelegebb március, jelentős mértékben meghaladva a 2014-es korábbi rekordot. Globálisan pedig ez volt a második legforróbb március a történelemben, ezzel folytatódik a 2023 júliusa óta észlelt szokatlan magas hőmérsékletek időszaka.
A Copernicus szerint az elmúlt hónap 1,6 °C-kal volt melegebb az iparosodás előtti időszak átlagához képest.
Friederike Otto, az Imperial College London klímakutatója úgy nyilatkozott: „Kétségtelenül a klímaválság közepén vagyunk, amelyet az emberi tevékenység okozott.”
A szakértők figyelmeztetnek, hogy minden tizedfoknyi emelkedés magasabb számú és intenzitású szélsőséges időjárási jelenséget jelent – a hőhullámoktól és az intenzív esőzésektől kezdve egészen a súlyos aszályokig.
A melegebb óceánok fokozottabb párolgást idéznek elő, ami több nedvességet juttat a légkörbe. Ez intenzívebb esőket, erősebb viharokat és általános egyensúlyhiányt jelent a globális csapadékeloszlásban. Tehát a globális hőhullám nem csak forró napokat jelent, hanem egy összetett hatásrendszert idéz elő, amely a klímát és az időjárást az egész bolygón befolyásolja.