TANULMÁNY. A boldogabb országokban kevesebb ember halálát okozzák a krónikus betegségek. A Gyulafehérvári Egyetem kutatói 123 ország adatait elemezték

• A boldogabb országokban kevesebb ember hal meg krónikus betegségekben.
• A boldogság csökkenti a rák, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát.
• A kutatók 15 éven keresztül elemeztek 123 országot.
• A boldogsági szint minden 1%-os növekedése esetén a kockázat 0,43%-kal csökken.

Aki mosolyog, tovább él. Azokban az országokban, ahol az emberek boldogabbnak vallják magukat, alacsonyabb a rák, szívbetegségek, cukorbetegség vagy asztma okozta halálozási arány – derül ki a Gyulafehérvári Egyetem kutatói által készített, a Frontiers in Medicine folyóiratban megjelent tanulmányból.

A kutatók 123 országban 15 éven keresztül gyűjtött adatokat elemeztek. Összehasonlították a boldogság szintjét a 30 és 70 év közötti személyek halálozási arányával. Az eredmény? A boldogsági ráta minden 1%-os növekedése a halálozási kockázat 0,43%-os csökkenésével jár.

A boldogság szintjének értékelése a Life Ladder skála – egy 0-tól 10-ig terjedő skála – segítségével történt. A 2,7 alatti pontszám kritikusnak minősül.

A boldogság, mint közfeladat

A kormányok hozzájárulhatnak a polgárok boldogságának növeléséhez. A tanulmány ajánlja az egészséges életmód népszerűsítését, az elhízás megelőzésére irányuló programok bővítését és az alkoholhoz való hozzáférés korlátozását.

Ugyanakkor a környezetvédelembe és az egészségügyi rendszerbe történő beruházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy mindenki hozzáférjen a jobb ellátáshoz.

A tanulmány koordinátora, Iulia Iuga hangsúlyozza, hogy a boldogságot nem csupán egyéni érzelemként kell kezelni, hanem a társadalmi egészségi állapot konkrét mutatójaként.