Egészségügyi Világszervezet: 6-ból 1 személy szenved a magánytól, a kamaszok 20%-át érinti a jelenség

• A kamaszlányok szenvednek a leginkább az elszigeteltségtől (24,3%).
• A 30 év alatti felnőttek 17,4%-a érzi magányosnak magát.
• Svédország 30 millió eurót fektet be az elszigeteltség és a magány leküzdésébe.

Emberek milliói, különösen fiatalok és kamaszok élnek elszigeteltségben és szenvednek a magánytól, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég ismertetett jelentéséből. A világszervezet szakemberei szerint a magány hatása legalább ugyanolyan veszélyes, mint a dohányzásé vagy az elhízásé, éppen ezért felszólítják a kormányokat, hogy közpolitikákkal küzdjenek a probléma ellen. Svédországot a követendő példák közé sorolják, ugyanis a skandináv ország már elindított egy 30 millió eurós programot a jelenség leküzdése érdekében – írja az NDTV.

A WHO szerint minden hatodik ember érzi magát magányosnak, globálisan ez évi 871 000 halálesettel hozható összefüggésbe. A jelenség a fiatalokat érinti a leginkább: a kamaszok 20%-a érzi magát magányosnak, a kamaszlányok körében ez az arány még magasabb, a 24%-ot is meghaladja.

A 30 év alatti felnőttek körében 17,4%-os a magánnyal küzdők aránya. Meglepő módon a 60 év felettieknél a magány nem annyira jellemző, alig 11,8%-os. Dr. Vivek Murthy, a WHO Bizottságának társelnöke arra figyelmeztet, hogy a rossz egészségi állapot, a társadalmi marginalizáció és a közösségi média súlyosbítja az elszigeteltséget.

A magány jelentős egészségügyi kockázatokkal jár

A WHO arra figyelmeztet, a magány nem csupán egy érzés, hanem valós kockázati tényező. Növeli a szívinfarktus, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a depresszió és a kognitív hanyatlás esélyét. Gyengíti az immunrendszert, és ugyanolyan veszélyes lehet, mint a dohányzás vagy az elhízás. A társadalmi elszigeteltség és a magány közötti különbség egyértelmű: az elszigeteltség a kapcsolatok hiányát jelenti, míg a magány a kívánt kapcsolatok hiányának pszichikai fájdalmát. A WHO szerint minden harmadik felnőtt és minden negyedik fiatal társadalmi elszigeteltségben él. És ez nem csak globális probléma – Európában az adatok azt mutatják, hogy a társadalmi elszigeteltség a pandémia után fokozódott: egy Eurostat tanulmány szerint 2024-ben az európaiak 12%-a vallotta magát krónikusan magányosnak, Romániában pedig ez az arány még ennél is magasabb: 14%-os, és különösen magas a fiatalok és az idősek körében.

Milyen megoldásokat javasol a WHO?

A WHO felszólítja a kormányokat, hogy a magányt kezeljék közegészségügyi problémaként és Svédország példájának követését ajánlja, amely egy 30 millió eurós költségvetéssel rendelkező programot indított az elszigeteltség leküzdésére. Az idősek államilag szervezett társadalmi tevékenységeken vehetnek részt, a 16 és 18 év közötti fiatalok különleges – sportra, kultúrára vagy csoportos tevékenységekre szánt – utalványokat kapnak, hogy valós, nem csupán az online térben létező társadalmi kapcsolatokat alakíthassanak ki. A WHO a svéd modellt a jó gyakorlatok közé sorolja és globális kiterjesztését sürgeti.