- Előfordul, hogy az emberek vásárolnak egy új tárgyat, és végül mindent lecserélnek maguk körül.
- A Diderot-hatás azt írja le, hogyan vált ki egy kis beszerzés valóságos dominó-effektust.
- A Diderot-hatást először 1769-ben írta le Denis Diderot francia filozófus, miután egy elegáns piros köntöst kapott ajándékba.
Állandó késztetést érzel arra, hogy újradekoráld az otthonodat? Először állj meg egy pillanatra, gondold végig, valóban szükséged van-e új tárgyakra, és csak ezután vásárolj. Nem ritka jelenség, hogy amikor valamilyen szép, új tárgyat vásárolunk otthonunk számára, a többi tárgy hirtelen elavultnak, ütött-kopottnak, fakónak tűnik, ami egy valóságos vásárláslavinát indíthat el: hirtelen nemcsak egy új ágytakaró kell, de már a bútorok kicserélésén is elgondolkodunk, és innen már csak egy lépés választ el egy hitel felvételéig.
A jelenségnek neve is van: a Diderot-hatás. Először 1769-ben névadója, Denis Diderot francia filozófus írta le, miután egy elegáns piros köntöst kapott ajándékba. Az új köntös hatására az összes többi holmija elavultnak tűnt. Kényszeres vásárlásba kezdett, hogy minden passzoljon, végül eladósodott.
A Diderot-hatástól a mai ember sem mentesül: a tervezők szerint egy látszólag banális modernizálás, mint egy új szekrény megvásárlása azt az érzést keltheti, hogy a lakásban mindent meg kell változtatni. Az edények már nem passzolnak egymáshoz, a nappaliban a díszpárnák „rontják a hangulatot”, és az evőeszközöket is le kell cserélni.
A pszichoterapeuták szerint ez nem a dizájnról szól, hanem a dopaminról. Az agyunk intenzíven aktiválódik az újdonság láttán. S noha szeretünk „rendezkedni”, de valójában egy dopaminadagra van szükségünk. A Diderot-hatás nem csak az otthoni környezet esetében jelentkezik: egy ruhadarab lecserélése, a munkahelyen vagy párkapcsolat terén történő változás is kiválthatja.