• Az USA, Ukrajna, Oroszország és az európai partnerek miami tárgyalásai előremutatóak voltak a háború lezárása érdekében.
  • A NATO főtitkára szerint Ukrajna jövőbeli biztonságát saját hadserege, Európa és az Egyesült Államok garantálja majd.
  • Románia kész légibázisokat biztosítani és részt venni a többoldalú biztonsági garanciák fenntartásában.

Steve Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja konstruktívnak értékelte a hétvégén Miamiban lezajlott tárgyalásokat, amelyeken az ukrán és az orosz fél mellett európai partnerek is részt vettek. A megbeszélések középpontjában négy kulcsfontosságú dokumentum állt: egy 20 pontos béketerv, az Európa által nyújtott biztonsági garanciák, az Egyesült Államok szerepvállalása Ukrajna szuverenitásának biztosításában, valamint egy átfogó gazdasági és jóléti terv.

A NATO főtitkára kiemelte, hogy Ukrajna biztonsága három pilléren fog nyugodni: a megerősített ukrán hadseregen, Európa támogatásán és az USA garanciáin.

Van esély a békére az év végéig?

A diplomáciai erőfeszítések ellenére a helyzet továbbra is feszült. Jelenleg Volodimir Zelenszkij az egyetlen fél, aki hajlandó lenne a harcok beszüntetésére a jelenlegi frontvonalak mentén, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a területekről és a biztonsági garanciákról. Oroszország ezzel szemben mereven elzárkózik a tűzszünettől mindaddig, amíg nem kap garanciát olyan területek átadására, amelyeket még a 2014-ben kezdődött konfliktus vagy a 2022-es invázió óta eltelt közel négy év alatt sem tudott katonailag elfoglalni.

Ajánlott

A FRANCIA ELNÖKKEL TÁRGYALHAT PUTYIN
ITT A „SMART” ORSZÁGOK LISTÁJA
MUSK VAGYONA MEGHALADTA A 700 MILLIÁRDOT
ALACSONY AZ ISKOLAELHAGYÁSI RÁTA
PUTYIN NEM AKAR BÉKÉT
"VISSZAESŐ BŰNÖZŐ"

A biztonsági garanciák kérdése kritikus: sem Kijev, sem az európai szövetségesek, sem az USA nem akar teret engedni annak a lehetőségnek, hogy Oroszország harmadszor is lerohanja Ukrajnát. Bár az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett – az elmúlt két évben az előrenyomulás üteme rendkívül lassú volt, kevesebb mint 1 százaléknyi területet foglaltak el –, Moszkva továbbra is területi követelésekkel áll elő. Példa erre Pokrovszk városa, ahol nyolc hónapja napi 60-100 rohamot indítanak az orosz erők, mégsem tudták teljesen ellenőrzésük alá vonni a települést.

Románia szerepe a biztonsági architektúrában

Románia tagja annak az európai koalíciónak, amely elkötelezte magát Ukrajna biztonsági garanciái mellett. Bár a román vezetés – köztük Nicușor Dan államfő és a védelmi minisztérium – kerüli a technikai részletek nyilvános közlését, bizonyos pontok már körvonalazódnak:

Nincs katonai részvétel a háború alatt: Románia nem küld csapatokat Ukrajnába a harcok idején. Békefenntartók csak a háború lezárása után és orosz beleegyezéssel érkezhetnek, így elkerülhető a közvetlen konfliktus Moszkvával.

Légibázisok biztosítása: Románia kész megnyitni bázisait, például a Mihail Kogălniceanu repülőteret az európai biztonsági erők előtt.

Tengeri biztonság: A garanciák a szárazföldi és légi területek mellett a Fekete-tenger északi részére is kiterjednek. Ez Románia számára kulcsfontosságú gazdasági érdek, hiszen 2027-től az Európai Unió egyik legnagyobb gázexportőrévé kíván válni.

    A román hatóságok eddigi titkolózása több összeesküvés-elméletnek is táptalajt adott, ezért sürgetővé vált a pontos tájékoztatás a segítségnyújtás mértékéről.

    Trump és a geopolitikai frontok: Grönland a célkeresztben

    Miközben az ukrán helyzet megoldásán fáradozik, Donald Trump Jeff Landry-t nevezte ki Grönlandért felelős különmegbízottnak. A döntést a dán külügyminiszter bírálta. A különmegbízott kirendelése jelzi, hogy az USA stratégiai és biztonsági kérdésként tekint a szigetre. Bár a vásárlás valószínűtlen, az Egyesült Államok vélhetően egy népszavazás befolyásolására törekszik, ami 2026-ra komoly információs vagy kognitív hadviseléshez vezethet a térségben.