- Fehéroroszországból indított drónok megsértették Litvánia légterét, egy robbanóanyaggal megrakott drón 100 km-t tett meg és egy litvániai katonai területen zuhant le.
- Egy másik drón Šumskas határátkelő közelében zuhant le.
- Oroszország megtámadott az ukrán-román határtól mindössze 1 km-re levő gáztározót támadott meg, ami miatt a román légvédelem F-16-os repülőgépek járőrözését rendelte el.
- Az elemzők szerint ezek az incidensek nem elszigetelt eseteket, az oroszok gyakran tesztelik a NATO tűrőképességét.
- Trump ultimátuma Putyin számára pénteken, augusztus 8-án jár le.
Néhány nappal Trump Oroszország számára kibocsátott ultimátumának lejárta előtt Vlagyimir Putyin tesztelni kezdte a NATO egységét és reagálási képességét, akár szándékosan, akár hanyagságból – írja a Fox News.
Nemrég Fehéroroszországból indított drónok sértették meg Litvánia légterét. Egy drón 100 km-t repült robbanóanyaggal a fedélzetén, Vilnius felett is elhaladt, majd egy litván katonai területen zuhant le.
Egy másik drón a Šumskas határátkelő közelében zuhant le, ami a határrendészet evakuálását tette szükségessé. Ugyanakkor az orosz erők egy ukrajnai gáztározó ellen is támadást indítottak, mindössze 1 km-re az ukrán-román határtól, ami miatt a román légvédelem F-16-os repülőgépek járőrözését rendelte el.
Bár elszigetelt eseteknek tűnnek, az elemzők aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: már korábban is volt rá példa, hogy orosz drónok megsértették a NATO légterét, anélkül, hogy a katonai szövetség határozott választ adott volna.
Az Atlantic Council agytröszt részéről Andrew D’Anieri szakértő riasztónak tartja a NATO reakciójának hiányát ezekre az incidensekre.
Litvánia védelmi minisztere „példátlan és riasztó” esetnek nevezte az incidenst, különösen mivel a drón mindössze 1 km-re repült az elnöki rezidenciától, és a légvédelem megerősítését, valamint az eljárások felülvizsgálatát kérte.
Románia, amely korábban is szembesült orosz drónok okozta problémákkal, májusban törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az engedély nélküli drónok elfogását vagy megsemmisítését. Ugyanakkor a legutóbbi, határ közelében történt támadásnál nem jelentettek behatolást.
A német hírszerzés vezetője, Bruno Kahl többször is figyelmeztetett, hogy Oroszország hibrid taktikái (szabotázs, kibertámadások, dezinformáció) növelik annak kockázatát, hogy a NATO-nak gyakorlatba kell ültetnie a kollektív védelemről szóló 5. cikkelyt. Kahl szerint Oroszország rejtett provokációkkal teszteli a NATO kohézióját.
Eitvydas Bajarūnas volt litván nagykövet kijelentette, hogy akár véletlenül történnek, akár nem, ezeknek az incidenseknek pszichológiai hatása valós, és a Szövetség kollektív válaszát kérte: „NATO-ként kell reagálnunk, nem csak nemzeti szinten”.
Ebben a kontextusban Ukrajna továbbra is tesztlaboratórium a moszkvai hibrid provokációkon alapuló stratégiához – ahol a tét inkább a politikai akarat és az egység, mint a klasszikus fegyveres erő.
Donald Trump péntekig adott határidőt Putyinnak, hogy valamilyen lépést tegyen a békemegállapodás elfogadásának irányába, ellenkező esetben súlyos szankciókat ró ki Oroszországra.
Witkoff és Putyin moszkvai tárgyalásai után Trump optimista volt a békemegállapodás esélyeit illetően, és bejelentett egy közvetlen találkozót Putyinnal, amelyre a jövő héten kerülhet sor – ez a hírt a Kreml is megerősítette.