- Az Egyesült Államok és Ukrajna egy új, 19 pontból álló béketervet dolgozott ki, de a legérzékenyebb elemekről Donald Trump és Volodimir Zelenszkij fog dönteni.
- Az előző, 28 pontból álló tervet, amelyet amerikai és orosz tisztviselők dolgoztak ki, az ukránok és az európaiak elutasították, mert átlépte Ukrajna vörös vonalait, hiszen olyan kitételeket tartalmazott, mint a területátadások, NATO-csatlakozás megtiltása és az ukrán hadsereg méretének nagy léptékű korlátozása.
- A genfi tárgyalásokon az USA és Ukrajna csapatai intenzív, de produktív megbeszéléseket folytattak, és eljutottak a béketerv egy új változatához, amely figyelembe veszi az ukránok igényeit.
- A legvitatottabb pontokat, mint például a területi kérdéseket és a NATO–Oroszország–USA kapcsolatokat, „zárójelben” hagyták, ezekről az elnökök fognak dönteni.
Oroszország jelezte, hogy elutasíthatja az Egyesült Államok és Ukrajna által Genfben kidolgozott, 19 pontból álló béketervet, ha az nem tartja tiszteletben Moszkva követeléseit, írja a Financial Times.
Szergej Lavrov külügyminiszter kedden kijelentette, hogy ha a tervből „törlik azokat a kulcsfontosságú kitételeket”, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök tisztázottnak vélt a tavaly augusztusi, Trumppal tartott alaszkai csúcstalálkozón, „a helyzet alapvetően megváltozik”.
Az Egyesült Államok és Ukrajna által a hétvégén Genfben kidolgozott béketerve az eredeti 28 pontot mindössze 19 pontra csökkentette.
A 28 pontból álló terv első változata, amelyet Lavrov szerint Oroszország „üdvözölt”, előírta, hogy Ukrajna adjon át Oroszországnak a harcokban még el nem foglalt területeket, soha ne csatlakozzon a NATO-hoz, és jelentősen csökkentse hadseregének méretét – ezeket a követeléseket az ukránok és az európaiak határozottan elutasították.
Putyin az eredeti, 28 pontos tervről – amely állítólag az oroszok és az amerikaiak titokban készítettek – azt mondta, hogy „egy végleges békemegállapodás alapját képezheti”.
A terv új, 19 pontos változata kevésbé kedvező Moszkvának, az érzékeny kérdéseket közvetlenül Trumpra és Zelenszkijre bízva. Ezen kérdések között szerepel a területek átadása, a NATO-csatlakozás és az Oroszországgal való jövőbeli kapcsolatok.
„Az Anchorage-i, alaszkai csúcstalálkozó után, amikor azt hittük, hogy ezekről a kitételekről már megegyeztünk, hosszú szünet következett. A szünet most megszakadt ennek a dokumentumnak a bevezetésével… De számos aspektus szorul tisztázásra” – mondta Lavrov.
Anchorage-ban Trump azt mondta, hogy az USA hajlandó elismerni a Krím-félsziget 2014-es Oroszországhoz való csatolását, és kérni fogja Ukrajnát, hogy vonuljon vissza bizonyos donbászi állásokról, ha Oroszország beszünteti a harcokat a jelenlegi frontvonalon.
Putyin hangsúlyozta, hogy „egy megállapodás sem jöhet létre, ha nem kezelik a konfliktus alapvető okait” – azaz a kijevi rezsim megváltoztatását, a NATO-bővítés leállítását és a nyugati fegyverek Ukrajnába történő szállításának leállítását.
Kedden Lavrov kijelentette, hogy „ha az Anchorage-i csúcstalálkozó szelleme és betűje törlődik a dokumentált kulcsfontosságú megállapodásokból, a helyzet természetesen alapvetően megváltozik”, de hozzátette, hogy „eddig senki sem adott nekünk hivatalosan semmit”.
Miközben Washington folytatja a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket, Dan Driscoll amerikai hadseregminiszter Abu-Dzabiban tárgyalt Ukrajna katonai hírszerzésének vezetőjével és egy orosz delegációval. Driscoll, J.D. Vance amerikai alelnök szövetségese, hétfő este kezdte meg a megbeszéléseket az oroszokkal, egy amerikai tisztviselő és két másik, a találkozót ismerő személy szerint.
Az ukrán delegáció egy kiemelkedő tagja utalt egy azonnali Fehér Házi találkozó lehetőségére Trump és Zelenszkij között, és elmondta, hogy Ukrajna nagyrészt elfogadta a javaslatot.
„Arra számítunk, hogy megfelelő időpontban, novemberben megszervezünk egy látogatást Ukrajna elnökének az USA-ba, hogy véglegesítsük a részleteket, és megállapodást kössünk Trump elnökkel” – mondta a tisztviselő.
Hétfő esti beszédében Zelenszkij azt állította, hogy most már hiszi, hogy „a háború befejezéséhez szükséges lépések megvalósíthatóvá válhatnak”.
Eközben az Európai Unió megígérte, hogy „minden szükséges támogatást megad Zelenszkijnek, legyen az diplomáciai, katonai vagy pénzügyi jellegű”.