Nicușor Dan elnök nem vesz részt az ENSZ Közgyűlésen. Oana Țoiu képviseli Romániát

• Gallup felmérés: az amerikaiak 60%-a szerint szükség van az ENSZ-re.
• Az ENSZ 80. közgyűlésén több európai állam elismeri Palesztinát.
• Az államfők az ENSZ-ben a gázai és az ukrajnai háborúról fognak vitázni.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma ül össze, hogy megvitassa a legutóbbi incidenseket, amelyek során orosz repülőgépek hatoltak be az észt légtérbe. Szintén ma kezdődik az ENSZ Közgyűlés 80. ülésszaka, amelynek a mottója: Jobb együtt: több mint 80 év a békéért, a fejlődésért és az emberi jogokért. Románia delegációját Oana Țoiu külügyminiszter képviseli.

Korábban Trump azzal fenyegetőzött, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az ENSZ-ből. Erről törvényjavaslatot is benyújtottak a republikánusok az amerikai kongresszusba. A csoport vezetője, Mike Lee, egy alkalommal kijelentette, hogy az ENSZ a zsarnokok platformjává vált, olyan hellyé, ahonnan az Egyesült Államokat és a Nyugatot diktátorok kritizálják. Ez nem áll messze az igazságtól.

Ha megnézzük az ENSZ alapokmányát, amely 80 évvel ezelőtt a szervezet alapításának alapjául szolgált, az egyértelműen kimondja, hogy egyetlen országnak sincs joga megtámadni egy másik országot. Pontosan ezt tette Oroszország. És láttuk, hogy bár volt egy ENSZ-határozat a tűzszünetről, Moszkva folytatta a háborút.

Mit kap Észtország az ENSZ-től?

Észtország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, miután három orosz repülőgép megsértette a légterét – ami idén a negyedik ilyen eset. A NATO elfogta a repülőgépeket, a probléma pedig az ENSZ elé kerül. A cseh elnök, nyugalmazott tábornok és egykori magas rangú NATO-tisztviselő, azt nyilatkozta, hogy a szövetségnek fontolóra kellene vennie ezen repülőgépek lelövését, pontosan úgy, ahogyan Törökország 2015-ben tette, amikor Oroszország rendszeresen átrepült a török légtéren a szíriai bombázások után. Putyin gyakran mondja, hogy újjá akarja építeni a „szovjet Oroszországot”.

Románia szerényen képviselteti magát az ENSZ-közgyűlésen

Ami Romániát illeti, az ENSZ-közgyűlésen való képviselete szerény. Nicușor Dan elnök nem vesz részt, hazánkat Oana Țoiu külügyminiszter képviseli. Nem tudni, hogy az elnök miért döntött a távolmaradás mellett, távolmaradását meg kellett volna indokolnia.

Az ENSZ-közgyűlést évente egyszer tartják, ami most, a 80. kiadás apropóján ünnepi esemény: a 193 vezető többsége részt vesz rajta, Zelenszkij például találkozik Trumppal. Románia is kihasználhatta volna ezt az alkalmat fontos megbeszélésekre, még ha nem is éppen az Egyesült Államokkal.

Romániának nagy stratégiai érdeke fűződik a biztonsághoz. Amikor Lengyelország légterét megsértették, 10 állam ugrott azonnal segítségére radarokkal, vadászgépekkel, légtér-ellenőrző repülőgépekkel (AWACS) és légi utántöltő repülőgépekkel. Amikor Románia légterét megsértették, csak Németország és Franciaország nyújtott támogatást repülőgépekkel és egy Mamba légvédelmi rendszerrel.

Nyilvánvaló, hogy Romániának több lobbitevékenységre van szüksége a NATO-ban és az EU-ban. Az atlanti kapcsolatokat újjá kell építeni, és addig is erős európai szövetségeseket kell bevonni: Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, de Olaszországot és Spanyolországot is, amelyek további csapatokkal vehetnek részt.