- A Pentagon vezetője arra kérte az európaiakat, hogy vásároljanak amerikai fegyvereket Ukrajnának.
- A NATO által elindított Keleti Őrszem nem érkezett meg Romániába.
- Románia a NATO képességeinek növelését kérte az ország területén.
- Volodimir Zelenszkij pénteken találkozik Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel.
A NATO tagállamok védelmi miniszterei szerdán gyűltek össze Brüsszelben, hogy megoldást találjanak az orosz drónok behatolásaira, és növeljék az orosz invázióval szembeni ukrán ellenálláshoz szükséges katonai segélyt. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter arra ösztönözte az európai országokat és Kanadát, hogy nagyobb mértékben támogassák Ukrajnát amerikai fegyverek vásárlásával.
Advertisment
Megállapodtak a NATO védelmi miniszterei az Ukrajna ellenállásához szükséges fegyverekről?
Csak hat ország csatlakozott ehhez az amerikai kezdeményezéshez, amelynek keretében az európai országok amerikai fegyvereket vásárolnak, átadják a NATO-nak, és a NATO átadja Ukrajnának, éppen azért, hogy elkerüljék azt a látszatot, hogy valamely ország segíti Ukrajnát a fegyverkezésben.
Franciaország és Románia például nem vesz részt ebben a kezdeményezésben, amelyet Németország vezet. A szükséges összegből eddig csak kétmilliárd dollárt gyűjtöttek össze.
Ajánlott
Mark Rutte, a NATO főtitkára kétértelműen nyilatkozott Oroszországgal kaptolatban. Először azt mondta, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést, mert a gazdasága 25-ször kisebb, mint a NATO-é, kisebb, mint Texas államé, vagy mint Belgiumé és Hollandiáé együttvéve.
Másrészt viszont azt mondta, hogy a szövetséges államoknak fel kell fegyverkezniük, mert Oroszországot egy diktátor vezeti, aki bármikor hajlandó feláldozni több mint egymillió embert, ahogy azt most is teszi Ukrajnában, néhány négyzetkilométernyi területért.
A NATO óvatos ebben a pillanatban, még ha senki sem mondja ezt ki, mert az tagállamai három csoportra oszlanak érdekeiknek megfelelően. Egyrészt az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy eladja a fegyvereit, az országok egy csoportja előnyöket kovácsol a mostani helyzetből: Szlovákia, Magyarország és Törökország olcsó energiát vásárol Oroszországtól, és eladja a többi európai országnak. És van azon európai államok csoportja, amely tudja, hogy Ukrajna segítésével gyakorlatilag Európában teremt biztonságot.
Zelenszkij pénteken Washingtonba megy. Mekkora annak az esélye, hogy megkapja a Trump által ígért Tomahawk rakétákat?
A Tomahawk rakétarendszereket általában hajókról indítanak, tehát Ukrajnának nem csak magukat a rakétákat, hanem földi indítórendszert is kellene kapnia.
Az Egyesült Államok egyelőre csak két ilyen üteggel rendelkezik. Az amerikai szárazföldi erők csak most kapták meg ezeket a rendszereket, éppen azért, hogy növeljék az ütőerőt és a hatótávolságot. Eddig csak a HIMARS rendszereket használták, amelyek hatótávolsága 300 kilométer.
Valószínűleg Zelenszkij első fázisban nem fogja megkapni a Tomahawk rendszererek, mert Trump további béketárgyalásokat folytatna Putyinnal.
A Tomahawk rakéták a Trump-kormányzat számára nyomásgyakorló eszközként szolgálnak, hogy meggyőzzék Putyint az offenzíva feladásáról és arról, hogy visszaüljön a tárgyalóasztalhoz.
A NATO a drónbehatolások után indította el a Keleti Őrszemet Lengyelországban. Nő a szövetségi hozzájárulás hazánkban is?
Két nappal ezelőtt a NATO tagállamok védelmi főnökei találkoztak és megvitatták, milyen intézkedéseket fognak hozni a többi országban is. Románia kifejezetten kérte a NATO képességeinek növelését területén, de az a megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott.
Egyelőre Romániának be kell érie az F-16-os repülőgépekkel, a három pilóta nélküli rendszerrel, amelyek nem túl hatékonyak a drónok ellen. A francia Mamba rendszer rakétái és az öt Eurofighter Typhoon repülőgép sem alkalmasak a drónok ellen.
A román légtér védelmének koncepciója újragondolásra szorul. Elképzelhető, hogy a szárazföldi erők kis és nagyon kis hatótávolságú rendszerei is telepítésre kerülnek, amelyek sokkal alkalmasabbak a drónok lelövésére.