- A Nyugat-Balkánon fokozódik a feszültség, és a térség vezetői amiatt aggódnak, hogy Oroszország kihasználja az etnikai és vallási töréseket, hogy még inkább instabilizálja a régiót.
- A nyugat-európai országokat az a vád érte, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet Oroszország növekvő befolyására a Balkánon, amely dezinformációs kampányokkal, politikai és gazdasági támogatással instabilizálja a térséget.
- Koszovó erősebb nemzetközi támogatást kér, beleértve egy gazdasági és biztonsági megállapodást az Egyesült Királysággal, hogy ellensúlyozza Szerbia és Oroszország befolyását.
Miközben Európa Ukrajnára összpontosítja figyelmét, a Nyugat-Balkánon fokozódik a feszültség: a régió vezetői – valamint az Egyesült Királyság – attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kihasználja ezt a pillanatot és tovább mélyíti a volt Jugoszlávia területén a társadalmi törésvonalakat.
Advertisment
A brit kormány magas rangú tisztviselői máris a másik forró zónaként emlegetik a Nyugat-Balkánt. Nagy-Britannia arra törekszik, hogy a régió mind a hat állama csatlakozzon az EU-hoz, ezzel ellensúlyoznák az orosz befolyást.
„Miközben Európában háború dúl, Oroszország növeli a befolyását a Nyugat-Balkánon. Nem szabad erről a még mindig számos feldolgozatlan problémával küzdő régióról elfeledkezni” – nyilatkozta David Lammy brit külügyminiszter a POLITICO-nak. Putyin érdeke a régió instabilitásának növelése. Érdekében áll, hogy a Nyugat-Balkán országai a periférián maradjanak, bizonytalanságban tartsa a népességet, és kiberháborút, valamint hibrid konfliktusokat folytasson.”
Ajánlott
A Nyugat-Balkán mind a hat állama EU-tagságra törekszik. Egy olyan hosszú folyamat előtt állnak, amelyben a geopolitika ugyanolyan fontos szerepet játszhat, mint a csatlakozási feltételek teljesítése. Ezek az országok komoly kihívásokkal néznek szembe mind belső konfliktusaik, mind szomszédjaikkal kapcsolatos viszonyuk rendezése tekintetében.
Bosznia-Hercegovina súlyos politikai válságba került Milorad Dodik szeparatista politikái miatt, Szerbia pedig azzal vádolja Koszovót, hogy elnyomja szerb kisebbségét, míg Koszovó Szerbiát vádolja a területén történt erőszak miatt.
A külpolitikában jártas szakértők és miniszterek attól tartanak, hogy a Kreml megpróbálja kihasználni a mélyen gyökerező etnikai és vallási törésvonalakat, hogy új feszültségeket generáljon a Balkánon, az „EU hátsó udvarában” új problémák teremtésével érvényesítené saját érdekeit.
Lammy úgy véli, hogy Szerbia – a demokrácia terén történt visszaesése, Oroszországhoz való közeledése és Koszovó elismerésének folyamatos elutasítása ellenére – valóban szeretne csatlakozni az EU-hoz, ez a folyamat már 2009 óta zajlik.
Szerbiának óriási akadályokat kell leküzdenie az EU-hoz való csatlakozáshoz. Az Aleksandar Vučić elnök által vezetett egyre autoriterebb kormány, amely nemrégiben nyitott karokkal fogadta a szeparatista törekvésekkel vádolt Dodikot, súlyos kihívásokkal néz szembe egy eddig soha nem látott tiltakozási hullám miatt Szerbiában.
Koszovó és Szerbia folyamatosan súlyos incidensek miatt vádolják egymást. 2023-ban Koszovó terrorista cselekmények irányításával gyanúsította Szerbiát, mondván, hogy a Banjska kolostor ostroma és az energetikai vezeték felrobbantása mögött áll. Koszovó erősebb nemzetközi támogatást kér, beleértve egy gazdasági és biztonsági megállapodást az Egyesült Királysággal, hogy ellensúlyozza Szerbia és Oroszország befolyását.
A NATO a KFOR erőkön keresztül kulcsszerepet játszik a Koszovóban lévő törékeny béke fenntartásában, miközben brit és koszovói tisztviselők azt állítják, hogy Oroszország hírszerzési műveletekkel aktívan támogatja Szerbia tevékenységeit a régióban.
Koszovó elnöke, Vjosa Osmani azt nyilatkozta, hogy Amerika Trump vezetésével megbízható szövetséges, de figyelmeztetett: „ha Putyin megerősödve kerül ki az amerikai közvetítésű béketárgyalásokból Ukrajnával, a Balkán „termőtalajjá” válhat egy „konfliktus kiterjesztésére”.