Kanada bejelentette, hogy szeptemberben elismeri Palesztinát, a G7-ek közül harmadikként

• Kanada döntése az izraeli telepek Ciszjordániában való terjeszkedésével kapcsolatos kritikák és a súlyos gázai humanitárius katasztrófa közepette született.
• Izrael elutasította Kanada bejelentését, mondván, hogy a palesztin állam elismerése a közelmúltbeli támadások kontextusában rossz üzenetet közvetít.
• Kanada hangsúlyozza, hogy ezt a döntést önállóan hozza meg, miközben más országok, mint például az Egyesült Királyság és Franciaország hasonló bejelentéseket tettek.

Mark Carney miniszterelnök kijelentette: Kanada azt tervezi, hogy szeptemberben elismeri Palesztina államot, ezzel a harmadik G7-es ország lesz, amely ilyen bejelentést tesz az elmúlt napokban – írja a BBC.

Carney szerint ezt a lépést demokratikus reformoktól tette függővé, például attól, hogy a palesztinok jövőre a Hamasz részvétele nélküli választásokat szervezzenek.

Megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy az Egyesült Királyság bejelentette: szeptemberben elismeri a palesztin államot, hacsak nem lesz előrelépés Izrael részéről a tűzszünet megkötése irányába. Franciaország egy hete hozta nyilvánosságra tervét, miszerint elismeri Palesztinát.

Izrael külügyminisztériuma elutasította a kanadai bejelentést, amelyet a Hamásznak felajánlott jutalomként jellemezte. A legtöbb ország – az ENSZ 193 tagállamából 147 – hivatalosan elismeri a palesztin államot.

Miért döntött Kanada Palesztina elismerése mellett?

Carney szerint Kanada a következő ENSZ Közgyűlésen ismeri el hivatalosan Palesztina államiságát. A döntés okai között felsorolta az izraeli telepek terjeszkedését a megszállt Ciszjordániában, a gázai humanitárius helyzet romlását és a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadásait. „A gázai emberi szenvedés szintje elviselhetetlen és gyorsan romlik” – mondta Carney újságíróknak szerdán.

Kanada régóta elkötelezett a kétállami megoldás mellett, mondta Carney –, de hozzátette, hogy „ez a megközelítés már nem fenntartható”. „A palesztin állam kilátásai a szemünk előtt erodálódnak” – mondta.

Carney a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a bejelentés kapcsán Mahmúd Abbasz palesztin elnökkel is beszélt. Ciszjordánia egyes részeit a Palesztin Hatóság ellenőrzi az Abbasz vezette Fatah párt révén, míg a Hamász Gázát irányítja. Egyik területen sem tartottak választásokat 2006 óta.

Arra a kérdésre, hogy befolyásolták-e az Egyesült Királyság és Franciaország bejelentései, vagy konzultált-e Donald Trump amerikai elnökkel, Carney azt válaszolta, hogy saját külpolitikai döntéseket hoz. Ha Franciaország és az Egyesült Királyság hivatalosan elismeri a palesztin államot, akkor az USA – Izrael erős szövetségese – lesz az egyetlen állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amely nem teszi meg ezt.