- Közel 15 évvel a fukusimai katasztrófa után Japán zöld utat adott a Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű újraindításának egy kedvező regionális szavazást követően.
- A lépés kulcsfontosságú Japán számára az importált fosszilis tüzelőanyagokról való leválásban; eddig a meglévő 33 üzemi reaktorból 14-et indítottak újra.
- A döntést komoly társadalmi megosztottság kíséri; a Niigata prefektúra épülete előtt több száz tüntető tiltakozott a „Nem a nukleáris energiára” és a „Fukusimát támogatjuk” jelszavakkal.
Japán a világ legnagyobb atomerőművének, a Kashiwazaki-Kariwának az újraindítására készül egy sorsdöntő regionális szavazást követően – írja a Reuters. Az esemény fordulópontot jelent a nukleáris energiához való visszatérésben, csaknem 15 évvel a fukusimai tragédia után.
A Tokiótól mintegy 220 kilométerre északnyugatra fekvő Kashiwazaki-Kariwa egyike volt annak a 54 reaktornak, amelyet a 2011-es földrengés és szökőár után állítottak le. Ez a természeti katasztrófa bénította meg a Fukushima Daiichi erőművet, előidézve Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris katasztrófát. Azóta Japán a megmaradt 33 üzemképes reaktorából 14-et már újraindított, mivel igyekszik csökkenteni függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
A Kashiwazaki-Kariwa lesz az első olyan létesítmény az újrakezdés óta, amelyet a Tokyo Electric Power Co (TEPCO) üzemeltet – ugyanaz a vállalat, amely a fukusimai erőművet is kezelte.
A mai napon a Niigata prefektúra közgyűlése bizalmi szavazást tartott Hideyo Hanazumi kormányzóról, aki az erőmű újraindítása mellett érvelt. „Ez egy fordulópont, de nem a végállomás. Niigata lakóinak biztonsága érdekében soha nem dőlhetünk hátra” – nyilatkozta Hanazumi a győztes szavazás után.
Noha a képviselők többsége támogatta a kormányzót, az ülésszak rávilágított a társadalomban feszülő mély megosztottságra. „Ez nem más, mint egy politikai alku, amely figyelmen kívül hagyja Niigata lakóinak akaratát” – mondta a közgyűlés egyik ellenzéki tagja.
Közben az épület előtt mintegy 300 tüntető gyűlt össze a hidegben, „Nem a nukleáris energiára”, „Ellenezzük a Kashiwazaki-Kariwa újraindítását” és „Fukusimát támogatjuk” feliratú transzparensekkel. „A lelkem mélyéig dühös vagyok. Ha bármi történik az erőművel, ismét mi fogjuk viselni a következményeket” – mondta a 77 éves Kenichiro Ishiyama, egy niigatai tüntető.
Az NHK közszolgálati televízió jelentése szerint a TEPCO azt tervezi, hogy az erőmű hét reaktora közül az elsőt január 20-án helyezi üzembe. „Szilárdan elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ne ismétlődjön meg egy ilyen baleset, és biztosítsuk, hogy Niigata lakóinak soha ne kelljen hasonlót átélniük” – jelentette ki Masakatsu Takata, a TEPCO szóvivője.
A fukusimai katasztrófa háttere
2011 március 11-én egy hatalmas, a Richter-skálán 9,0-es erősségű földrengés, majd az azt követő, helyenként 15 méteres hullámokkal érkező szökőár sújtott le a japán Fukushima Daiichi atomerőműre. A természeti katasztrófa a hűtőrendszerek leállásához és nukleáris olvadáshoz vezetett, a világtörténelem egyik legsúlyosabb ipari szerencsétlenségét okozva.
A baleset során hatalmas mennyiségű, körülbelül 940 PBq jód-131 egyenértékű radioaktív sugárzás szabadult fel a légkörbe, a talajba és az óceánba, ami több mint 1000 négyzetkilométernyi területet szennyezett be. Több mint 160 000 embert kellett evakuálni az érintett zónákból. Az üzemeltető TEPCO-t súlyos kritikák érték gondatlanság, a felkészültség hiánya és a hatóságokkal való rossz kommunikáció miatt. Bár a közvetlen sugárzásnak nem volt halálos áldozata, az evakuálások és a stressz miatt közvetve több ezer ember vesztette életét.