Európának saját béketervre van szüksége Ukrajna számára, figyelmeztet az EU védelmi biztosa: „Itt az ideje, hogy az európaiak kilépjenek Trump árnyékából”

• Kubilius, védelmi biztos: Az EU-nak saját béketervvel kell rendelkeznie Ukrajna számára, és azt meg kell vitatnia a transzatlanti partnerekkel.
• Az USA volt az európai biztonság pillére a második világháború után, és Kubilius hangsúlyozza a NATO 5. cikkének fontosságát.
• Az európai államok nem vettek részt a Putyin és az amerikaiak közötti tárgyalásokon, bár Ukrajna jövője kulcsfontosságú az európai biztonság szempontjából.

„Itt az ideje, hogy az európaiak ne Donald Trump mögött álljanak, és kidolgozzák saját béketervüket Ukrajna számára” – jelentette ki Andrius Kubilius védelmi biztos a POLITICO-nak.

Az EU-nak „függetlennek kell lennie, vagy legalábbis készen kell állnia a geopolitikai kihívások megválaszolására, beleértve azt is, hogy saját terveink legyenek arra vonatkozóan, hogyan lehet békét teremteni Ukrajnában, és ezeket vitassuk meg transzatlanti partnereinkkel” – mondta Kubilius.

Az EU megpróbál reagálni, miután az amerikai elnök tárgyalói – Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Trump veje – kedden Moszkvában jártak, hogy megvitassák a legújabb békejavaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Európát meglepte a Witkoff és Kirill Dmitriev által kidolgozott 28 pontos béketerv, amely magában foglalta Ukrajna NATO-csatlakozásának tilalmát és az ukrán hadsereg méretének drasztikus csökkentését. Ezt a tervezetet az európai szövetségesek és Ukrajna kétségbeesett beavatkozása után módosították, de továbbra is léteznek fenntartások a Trump által vezetett békeerőfeszítésekkel szemben.

Az európai államok nem kaptak helyet a Kremlben tartott Putyin és az amerikaiak közötti tárgyalásokon, bár Ukrajna jövője kulcsfontosságú a kontinens biztonsága szempontjából.

Az EU-tisztviselők attól tartanak, hogy még ha ez az új Trump-terv nem is lesz sikeres, néhány hónapon belül megjelenik egy új.

„Félévente új tervek készülnek, mi meg csak várjuk, hogy megtudjuk, milyen tervek érkeznek Washingtonból idén. Terveknek Brüsszelből vagy Berlinből is érkezniük kellene” – mondta Kubilius.

A védelmi biztos kijelentette, nagyon is szükséges, hogy Európa saját béketerv-javaslatot készítsen és helyet kapjon a tárgyalóasztalnál.

„Két tervet kellene megvitatnunk: egy európait, és egy másikat, amelyet esetleg amerikai barátaink készítenek” – mondta. A cél az lenne, hogy „szinergiákat találjunk e két terv között, és elérjük a legjobb eredményt”.

A védelem kiemelt prioritás

Az egykori litván miniszterelnök egy éve lett az EU védelmi biztosa. A balti államból származó politikus kinevezése annak a jele, hogy az EU tudatosította az Oroszország jelentette fenyegetést. Európa az utóbbi időszakban fokozta az újrafegyverkezési erőfeszítéseit, miközben az amerikai csapatok egy része kivonult az európai kontinensről.

Az USA a második világháború vége óta Európa biztonságát garantálta. Kubilius szerint „mindig számítanunk kell a NATO 5. cikkére”, amely a közös védelemre vonatkozik.

„A kérdés az, hogy szükségünk van-e további biztonsági garanciákra és intézményi megállapodásokra annak érdekében, hogy felkészüljünk arra az esetre, ha az 5. cikket hirtelen nem alkalmaznák” – mondta.

Felidézte Matthew Whitaker, az USA NATO-nagykövetének közelmúltbeli megjegyzéseit is, miszerint Németország átvehetné a NATO vezetését ahelyett, hogy az egy amerikai tábornok kezében maradna. Ez „egy jelzés, hogy az amerikaiak komolyan elvárják tőlünk, hogy gondoskodjunk az európai védelemről, nemcsak katonai, hanem intézményi szempontból is” – mondta Kubilius.

A geopolitikai változás „arra ösztönözte Európát, hogy megértse, a védelem egyértelmű stratégiai prioritás, amely cselekvést igényel részünkről” – mondta a biztos, megemlítve az EU néhány kulcsfontosságú jogalkotási intézkedését, mint például a 150 milliárd eurós, fegyverkezést célzó SAFE hitelprogramot, amely a blokk katonai termelésének ösztönzését célozza.

Jövőre „tervezzük, hogy jelentős erőfeszítést fordítunk az ipar fejlesztésére” – mondta, és rámutatott: figyelembe kell venni azt is, hogy a védelmi vállalatok még nem integrálódtak teljesen a közös piacba, mivel a kormányok különleges lehetőségekkel rendelkeznek nemzetbiztonsági okokból – és ez a blokk védelmi iparának fragmentálódását okozza, és akadályozza az újrafegyverkezési erőfeszítéseket.

Kubilius elmondta, hogy vitát szeretne nyitni „a védelemre való intézményi felkészültségről”. A vita az EU kölcsönös védelmi záradékának felülvizsgálatára is kitérne, amelyet gyakran zárójelbe tesz a NATO 5. cikkelye által garantált védelem ígérete.