- Dánia magyarázatot kér az Egyesült Államoktól a Grönlanddal szembeni amerikai nyomásgyakorlásra.
- A feszültségek hátterében Donald Trump elnök ismételt kijelentései állnak, amelyekben azt sugallta, hogy az Egyesült Államok annektálhatja Grönlandot, valamint JD Vance alelnök kritikái, amelyekben Koppenhága területigazgatási képességeit bírálta.
- A politikai vitát most egy gazdasági jellegű vita is követi, miután Washington blokkolta a dán Orsted vállalat egyik nagy szélerőműparkjának építését, ami a részvények értékének hirtelen csökkenéséhez vezetett.
Dánia bekérette a koppenhágai legmagasabb rangú amerikai diplomatát, miután hírek jelentek meg arról, hogy amerikai állampolgárok titkos műveleteket folytatnak Grönlandon, amelyek célja előmozdítani a sziget elszakadását Dániától.
Miért fáj a Trump foga Grönlandra?
Dánia bekérette az USA koppenhágai diplomatáját, Mark Stroh-t, hogy magyarázatot kérjen a Trump-kormányzat Grönlandon végrehajtott tevékenységére – írja a CNN.
A bekéretésre a dán nemzeti televízió tényfeltáró riportja után került sor, amelyből kiderült, hogy Trumphoz közel álló tisztségviselők közvélemény-befolyásolási kampányt folytattak a sziget többségében inuit lakói körében az Egyesült Államokhoz való csatlakozás érdekében. A dán kormány és a sziget hatóságai eddig hevesen elutasították ezt a tervet.
A Trump-kormányzat Grönland annektálására irányuló szándékai az Egyesült Államok Északi-sarkvidéken való befolyásának növelésére irányuló, szélesebb körű tervének részét képezik. Bár első pillantásra ezek a szándékok csak deklaratívnak tűnnek, a jövőben a helyzet megváltozhat.
Az Északi-sarkvidéki-óceán felolvadása új lehetőségeket teremtett az Amerika, Ázsia és Európa közötti hajózási időt lerövidítő kereskedelmi útvonalak megnyitására, valamint megkönnyítette a ritka ásványi anyagok és szénhidrogének új lelőhelyeinek kitermelését a térségben. Ezen az óceánon Oroszország birtokolja a leghosszabb partszakaszt, és mivel itt új, jégtörőket befogadó bázisokat hozott létre, illetve természeti erőforrások kitermeléséhez szükséges berendezések fejlesztésével foglalkozik, Amerika stratégiai hátrányba került a térségben. Grönland átvételével viszont lehetősége nyílna új ritka ásványi anyag- és szénhidrogén-lelőhelyek feltárására, amelyek révén fejleszthetné a nemzetgazdaságát, emellett katonai jelenlétét is megerősíthetné, ami nagyobb hatalmat biztosítana számára a térségben az orosz befolyás ellensúlyozására.
Európa számára viszont Grönland elvesztése a 21. századot meghatározó, stratégiai és kritikus vereséget jelentene. Ha ez bekövetkezne, gyakorlatilag teljesen megszűnne az európai geostratégiai befolyás, amelyet már így is meglehetősen megtépázott Kína és Amerika gazdasági és kereskedelmi nyomásgyakorlása.