- Az európai és ukrán politikai vezetők attól tartanak, hogy Amerika kivonulhat az orosz-ukrán béketárgyalásokból.
- Félő, hogy Trump bármilyen kompromisszumot hajlandó elfogadni ezen a héten, még akkor is, ha az nem jelent hosszú távú megoldást.
- Kijev egy esetleges amerikai kivonulásra készül: növelte a fegyvergyártási kapacitását, és előtérbe helyezte az európai szövetségesekkel folytatott megbeszéléseket.
Az európai és ukrán politikai vezetők attól tartanak, hogy Donald Trump kész felhagyni az orosz-ukrán béketárgyalásokkal, azzal az ürüggyel, hogy ezek nem haladnak az által elvárt ütemben, írja a Financial Times jól tájékozott forrásokra hivatkozva.
Advertisment
Trump kampányában azt ígérte, hogy ha államelnöknek választják 24 órán belül véget vet a háborúnak, de erőfeszítései ellenére sincs kilátásba egy békeszerződés megkötése.
Az európai és ukrán politikai vezetők arra számítanak, hogy a mandátuma századik napjához közeledő Trump bármilyen kompromisszumot hajlandó elfogadni ezen a héten, még akkor is, ha az nem is hoz hosszú távú megoldást – közölte négy neve elhallgatását kérő tisztségviselő a Financial Times-szal.
Ajánlott
Egyikük azt mondta, hogy Trump „kifogásokat keres a visszavonulásra, és Európára bízná az ukrajnai konfliktus rendezését.”
Putyin elutasítása az Egyesült Államok és Ukrajna kulcsfontosságú követelményeinek elfogadását – például a háború után az ukrán hadsereg fennmaradását.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter „kritikusnak” nevezte ezt a hetet a tárgyalások szempontjából, és jelezte, hogy Washington nem szeretne „hosszú távú tárgyalásokba bonyolódni”.
Putyin hétfőn május 8-10. között, Oroszország második világháborús szovjet győzelmének háromnapos ünnepén tűzszünetet hirdetett, azonban ígérete nem sokat jelent: az orosz elnök korábbi ígéretét sem tartotta be, miszerint húsvét alkalmából leállítja a harcokat, és nem támadja az ukrán energiahálózatot.
Trump gyors békekötés iránti vágya ütközik Putyin makacsságával, aki nem hajlandó olyan engedményekre, amelyek nem felelnek meg maximalista követeléseinek, mint például Ukrajna „nácitalanítása”.
A Financial Timesnak nyilatkozó források szerint ha az oroszok el is fogadják Trump javaslatát, az alig tartalmaz konkrétumokat, amelyek működőképessé tehetik, emellett az is problémát jelent, hogy Trump sürgeti a megállapodást.
Néhány ukrán tisztségviselő arról számolt be a Financial Times-nak, „aggódnak, hogy Trump kivonul a tárgyalásokból”.
Trump és Zelenszkij legutóbb a pápa temetésén, a Vatikánban találkozott. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője építő jellegű, jó találkozóként írta le az eseményt, ami a Fehér Házban lezajlott februári, katasztrofális találkozó után jelentős fordulat a két politikus viszonyában.
Trump a vatikáni találkozót követően közzétett egy bejegyzést a Truth Social platformon, amelyben új szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Oroszország vonakodik tárgyalóasztalhoz ülni. Azonban másnap külügyminisztere éppen ennek ellenkezőjéről beszélt: szerinte a kereskedelmi megszorítások csak meghosszabbítanák a háborút.
„Ez a hét nagyon fontos lesz, el kell döntenünk, hogy továbbra is részt kívánunk-e venni a béketárgyalásokban”, mondta Rubio az NBC-nek.
Hétfőn Oroszország szigorított a békeszerződés feltételein. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország csak akkor hajlandó bármilyen megállapodást kötni, ha nemzetközileg elismerik öt ukrán régióban az orosz fennhatóságot.
Eközben Ukrajna csendben készül egy esetleges amerikai kivonulásra: növelte fegyvergyártási kapacitását és előtérbe helyezte az európai szövetségesekkel folytatott, jövőbeni támogatásról szóló megbeszéléseket.
„Komoly aggodalmak merülnek fel Ukrajnában, hogy Trump felhagyhat a tűzszünet ügyében folytatott tárgyalásokkal”, mondta Olekszandr Merezsko, Zelenszkij pártjának képviselője és a külügyi bizottság elnöke.
„A legrosszabb dolog, ami történhet az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatában, az az, hogy Trump elveszíti érdeklődését Ukrajna iránt”, mondta, hozzátéve, hogy ez „Putyin számára csendes engedélyt jelentene a háború fokozására”.