- A Dacian Fall 2025 gyakorlaton Franciaországból, Portugáliából és Romániából származó katonák vettek részt.
- Több mint 5000 NATO-katona gyakorlatozik Románia fő gyakorlóterein.
- A katonák különféle küldetéseket teljesítettek, a gyakorlatok egyike során a Maros folyón keltek át szövetséges légi támogatással.
- A gyakorlatban 10 NATO-állam több mint 5000 katonája vesz részt és 1200 technikai eszközt használnak, amelyeket egyszerre vetnek be kilenc hazai gyakorlótéren.
A Romániában állomásozó Előretolt Harccsoport szövetséges katonái a Dacian Fall 2025 gyakorlat keretében manőverek sorozatát hajtották végre Fehér megyében, a marosszentimrei gyakorlótéren, amely egy komplex küldetést is magába foglalt: a Maros folyón való átkelést.
Ebben a típusú gyakorlatban a NATO Románia védelmét szimulálja. Franciaország, amely a hazánkban állomásozó NATO Harccsoportot vezeti, katonai képességeit zászlóaljról – körülbelül 1000 katona – dandárra emelte, amely 5000 katonából és 1200 technikai eszközből áll. A manővereken tíz szövetséges ország csapatai vesznek részt.
A gyakorlatok Mihail Kogălniceanu bázisnál zajlottak, majd a Gyulafehérvár melletti gyakorlótéren folytatódtak. A NATO parancsnokságok, köztük a Bukarestben székelő Délkeleti Multinacionális Hadosztály Parancsnoksága, végrehajtják a Szövetség utolsó csúcstalálkozóján elfogadott, a keleti szárnyra, azaz a kelet-európai államokra vonatkozó védelmi terveire vonatkozó döntéseket.
A gyakorlat nem közvetlenül a taktikai manőverekkel kezdődött, hanem a részt vevő államok csapatainak mozgásával. Franciaország esetében a katonák átcsoportosítása több napig tartott – tengeri, közúti, vasúti és légi úton érkeztek Romániába. Ebben a szakaszban már levonták az első következtetéseket az európai katonai mobilitásról, és megvitatták a „katonai Schengen” és a csapatok és felszerelések szállítására szolgáló logisztikai folyosók koncepcióit.
Ismert, hogy az európai SAFE program forrásainak egy részét a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztésére fordítják: utakra, vasutakra, hidakra és kikötőkre.
Ami a tényleges katonai akciókat illeti, azok a következő napokban is folytatódnak Románia összes nagy gyakorlóterén. A francia tábornok, valamint a román tisztviselők is ugyanazt a célt hangsúlyozták: a csapatok harckészültségének növelését, hogy gyorsan reagálhassanak válsághelyzetekben.
A katonák modern rendszereket használnak ezekben a gyakorlatokban, például drónokat, de klasszikus felszereléseket is, mint például harckocsikat, és számos páncéltörő lövést hajtanak végre.
Donald Trump visszavont néhány amerikai csapatot a Mihail Kogălniceanu bázisról, de a stratégiai infrastruktúra és a védelmi képességek megmaradtak. Ugyanakkor a román védelmi tisztviselők – Nicușor Dan elnök és Ionuț Moșteanu védelmi miniszter – nemrégiben kijelentették, hogy a nyilvánosságban felmerült külső nyomások és befolyások ellenére folytatják a stratégiai partnerségeket és az ország védelmének megerősítését.
Hogy áll Románia védettség szempontjából?
Amióta Oroszország elindította Ukrajna elleni háborúját, és Vlagyimir Putyin megmutatta szándékát a régi cári birodalom – gyakorlatilag a Szovjetunió új formájának – helyreállítására, egyértelmű, hogy az egész világ aggódik. Szinte hetente jelennek meg nyilatkozatok, akár a NATO főtitkárától, akár különböző európai tisztviselőktől, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a tagállamoknak fel kell készülniük, mivel Oroszország néhány éven belül képes lehet egy NATO-ország megtámadására.
Több titkosszolgálat – köztük Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – szerint egy ilyen forgatókönyv valószínűsége már nem elméleti. Az MI5 vezetője nemrég beszélt Moszkva agresszív szándékairól, pénteken pedig a brit védelmi vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy a hadseregnek fel kell készülnie a háborúra. Ugyanezen a napon a Pentagon vezetője hasonló üzenetet küldött: az Egyesült Államok készíti fel hadseregét és védelmi iparát az esetleges nagyobb konfliktusokra.
Egy ilyen helyzetig hosszú az út. Romániának realistának kell maradnia: jelenleg nincs közvetlen fenyegetés. Az Egyesült Államoknak két zászlóalj szintű harccsoportja állomásozott a Mihail Kogălniceanu bázison – az egyiket visszavonták, de a másik maradt. Ugyanakkor a deveselui rakétavédelmi képességek és az aranyosgyéresi felderítő rendszerek, amelyek MQ-9 Reaper drónokat használnak, továbbra is aktívak.
Az a tény, hogy Románia NATO- és Európai Uniós tagállam, szilárd biztonsági garanciát nyújt számára. Azonban minden szövetséges állam megerősíti a védelmét – északon Finnországtól délen Görögországig –, és természetes, hogy Románia is ezt teszi.
Már jelentős összegeket költöttek el: több mint 20 milliárd euró értékű felszerelési szerződéseket írtak alá. A szakemberek szerint azonban Romániának jobban kellene összpontosítania a társadalmi ellenállóképességre. Lengyelország például jövőre mintegy 400 000 embert képez ki válsághelyzetre való reagálásra – nem csak tartalékosokat, hanem civileket is. Ezzel szemben Románia szinte kizárólag a tartalékosokra összpontosít. Egy területi konfliktusban azonban az egész lakosságnak fel kell készülnie az agresszió kezelésére.
A második alapvető szempont a katonai beszerzések kérdése. Nem elég pénzt költeni; modern felszereléseket kell vásárolni, amelyek a jövő háborúihoz alkalmazkodnak.
A jövő a mesterséges intelligenciával felszerelt drónoké. Minden katonai szakértői becslés – Ukrajnából, Oroszországból, az Egyesült Államokból, Németországból és Franciaországból – ugyanazt jelzi: a jövő háborúi drónokon és a mesterséges intelligencián fognak alapulni. Azok az országok nyerik meg a konfliktusokat, amelyek a legfejlettebb drónokkal és algoritmusokkal rendelkeznek.