A NATO megerősítette, hogy mind a 32 tagállam a GDP-jének legalább 2%-át védelmi célokra fordítja idén

A Szövetség történetében először fordul elő, hogy mind a 32 NATO-tagállam eléri idén a GDP 2%-os minimális védelmi kiadási küszöböt – erősítette meg a szervezet. Az intézkedésre a nemzetközi feszültségek fokozódása és az ismételt felhívások miatt került sor, így minden tag nagyobb mértékben járul hozzá a kollektív biztonsághoz.

A Reuters által közzétett elemzés szerint 2024-ig csak 23 NATO-tagállam tett eleget a 2%-os befizetésre vonatkozó elvárásnak. 2025-ben azonban a katonai költségvetések gyors növekedése és különösen az Egyesült Államok részéről érkező politikai nyomás fordított a helyzeten. Ez az első alkalom, hogy a teljes Szövetség igazodik ehhez a célhoz, ami precedenst teremthet a jövőre nézve.

A NATO-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői azonban úgy döntöttek, hogy emelik a törekvések szintjét: 2035-re minden országnak a GDP 5%-át kell védelmi és kapcsolódó területekre fordítania. Az új 5%-os keret két részre oszlik: 3,5%-os tényleges katonai kiadásokra, a fennmaradó 1,5% pedig reziliencia infrastruktúrára, kiberbiztonságra és más támogatási területekre fordítandó. A terveket évente kell bemutatni, és a folyamatot 2029-ben felülvizsgálják.

Azonban nem minden állam fogadta lelkesen az 5%-os célt. Spanyolország, Belgium és Szlovákia kétségét fejezte ki az ilyen szint elérésének megvalósíthatóságával kapcsolatban, azzal érvelve, hogy a kiadások túlzott növelése nyomást gyakorolhat az államháztartásra. Ezzel szemben a keleti szárnyon lévő államok, köztük Románia is, a beruházások felgyorsítását támogatják, hivatkozva az Oroszország által jelentett közvetlen fenyegetésre.

Jelentős változást jelent a NATO védelmi politikájában az a tény, hogy mind a 32 tagállam befizeti a közösbe a GDP-je 2%-át. Az új, hosszú távú 5%-os céllal a NATO újradefiniálja a szerepét nemcsak katonai szervezetként, hanem az euroatlanti térség rezilienciájának és stratégiai biztonságának garantálójaként is.

Exit mobile version