A NATO konfliktusra készül Oroszországgal a következő években. Milyen konkrét forgatókönyveket elemeznek az európai hadseregek?

• A katonai szövetség 3-4 éven belül számol egy Oroszország elleni nagy intenzitású háború lehetőségével.
• Párizs a korábbi 6 helyett immár 14 különböző katonai forgatókönyvet dolgozott ki az európai védelemre.
• A balti államok, a Suwałki-folyosó és az Északi-tenger a legvalószínűbb helyszínei egy jövőbeli összecsapásnak.

Az európai hadseregek gőzerővel készülnek az Oroszországgal való összecsapásra, amely a katonai vezetők és a nyugati titkosszolgálatok figyelmeztetései szerint az elkövetkező években elkerülhetetlenné válhat. A katonai tervezés ismét az európai politikai és stratégiai döntéshozatal középpontjába került. A vizsgált forgatókönyvek a korlátozott betörésektől egészen a teljes skálájú, nagy intenzitású háborúig terjednek.

Milyen konkrét konfliktusforgatókönyveket elemeznek az európai hadseregek?

A katonai tervezők jelenleg azzal a hipotézissel dolgoznak, hogy egy konfliktus 3 vagy 4 éven belül bekövetkezhet. A francia vezérkar 14 különálló katonai tervet dolgozott ki a korábbi „Fehér Könyvben” szereplő 6-tal szemben, és egy titkos elrettentési opcióval is kiegészítette.

A forgatókönyvek között korlátozott orosz betörések szerepelnek Észtország, Lettország vagy Litvánia területére, amelyek a Lengyelország és Litvánia közötti Suwałki-folyosó elfoglalására tett kísérletre is kitérnek, amely Kalinyingrád enklávéjának összeköttetését biztosítaná. További változatok a Távol-Északot, a Svalbard-szigetcsoportot, Moldovát, valamint tengeri és űrbéli hadműveleteket érintik, köztük orosz műholdak ellenséges manővereit. Romániában a NATO „Dacian Fall” hadgyakorlata már tesztelte a regionális védelmi terveket. Franciaország belső szabotázsakciók, hibrid támadások és az ország területén belüli destabilizációs kísérletek lehetőségét is elemzi. A tervekben már azzal is számolnak, hogy az amerikai támogatás csökkenése nem csupán elméleti lehetőség, hanem idő kérdése.

Rutte: A figyelmeztetések már nem elegendőek

Mark Rutte világossá tette: a puszta figyelmeztetések kora lejárt. Európának fel kell készülnie egy olyan mértékű háborúra, „amilyet nagyszüleink vagy dédszüleink éltek át”. Ezzel párhuzamosan Blaise Metreweli, az MI6 vezetője kijelentette, hogy „a frontvonal mindenütt ott van”, és Oroszország olyan háborút vív, amely ötvözi a kibertámadásokat, a dezinformációt és a szabotázst. Martin Jäger, a német titkosszolgálat vezetője is megerősítette: „Már benne vagyunk az események sűrűjében”.

A helyzet komolyságát jelzi Mandon tábornok, a francia fegyveres erők vezérkari főnökének drasztikus kijelentése is: „Készen kell állniuk arra, hogy gyermekeik meghaljanak” – utalva ezzel a katonákra. Az amerikai hírszerzés szintén „elszánt ellenfélként” jellemzi Oroszországot a legfrissebb jelentéseiben.

Mit jelent ez a felkészülés az európai társadalmak számára?

A felkészülés immár nemcsak a hadsereget érinti. Richard Knighton, a brit vezérkar főnöke szerint a helyzet „veszélyesebb, mint bármikor a karrierje során”, és a civil társadalom bevonásával járó „teljes felkészülést” sürget. Franciaországban a júliusban közzétett Nemzeti Stratégiai Felülvizsgálat célul tűzte ki, hogy az ország 2030-ra készen álljon egy tartós, nagy intenzitású konfliktusra Európa határainál.

Clément Beaune tervezési főbiztos figyelmeztetett, hogy egy ilyen forgatókönyv kőkemény költségvetési döntéseket kényszerít ki egy olyan társadalomban, ahol a munkaképes lakosság száma csökken, és közben a zöld átállás is óriási forrásokat igényel. A „Franciaország 2035-ben és 2050-ben” című jelentés már explicit módon számol egy hadban álló állam hipotézisével. Európa a nehéz döntések korszakába lép, és a reakcióidő egyre rövidül.