A Kreml cáfolja a Szergej Lavrov és Vlagyimir Putyin közötti feltételezett feszültségekről szóló pletykákat: „Nem felelnek meg a valóságnak.”

• A Kreml elutasította a Szergej Lavrov külügyminiszter és Vlagyimir Putyin elnök közötti szakításról szóló pletykákat, hangsúlyozva, hogy Lavrov folytatja hivatalos feladatait.
• Lavrov hiányzott a Biztonsági Tanács egyik fontos üléséről, és elvesztette az orosz G20-csúcson részt vevő delegáció vezetőjének szerepét, helyét Makszim Oreskin vette át.
• A Putyin-Trump csúcstalálkozó meghiúsulásához hozzájárul Lavrov Ukrajnával kapcsolatos kemény álláspontja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken visszautasította azokat a spekulációkat, miszerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kegyvesztetté vált Vlagyimir Putyin elnök előtt, hangsúlyozva, hogy az ilyen állítások „nem felelnek meg a valóságnak”, és Lavrov folytatja külügyminiszteri feladatait.

Az orosz újságírók által száműzetésben szerkesztett orosz lap, a Moscow Times arról számolt be, hogy Lavrov elveszíthette a Kreml támogatását az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval folytatott telefonbeszélgetése után, ami a tervezett Putyin-Donald Trump budapesti csúcstalálkozó lemondásához vezetett.

A 76 éves Lavrov, aki több mint 20 éve vezeti az orosz külügyminisztériumot, nem vett részt az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának Putyin által összehívott utolsó ülésén, ő volt az egyetlen állandó tag, aki hiányzott, közölték a Kommerszant forrásai. Ezenkívül már nem ő a G20-csúcson részt vevő orosz delegáció vezetője, a feladatot Putyin döntése alapján Makszim Oreskin, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője vette át.

A Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folyatott október 21-i beszélgetése során Lavrov határozott álláspontot képviselt a tervezett budapesti csúcstalálkozó feltételeivel kapcsolatban, elutasítva az Ukrajnával kapcsolatos engedményeket, ami a találkozó lemondását és az orosz Rosznyefty és Lukoil vállalatok elleni amerikai szankciók bevezetését eredményezte. Később Lavrov megismételte a kijevi kormány elleni kritikáit, „náci rezsimnek” nevezve azt, és felszólított a „konfliktus elsődleges okainak” megszüntetésére, figyelmeztetve, hogy a gyors tűzszünet lehetővé tenné a Nyugat számára, hogy megújítsa fegyverszállításait Ukrajnának, és támogassa az orosz polgári infrastruktúra elleni akciókat.