- Az Oroszország és Ukrajna közötti háború hivatalosan 2022 február 24-én kezdődött, amikor Putyin elindította a „különleges katonai műveletet”.
- Zelenszkij beleegyezett, hogy együttműködik az amerikai béketerv véglegesítését illetően.
- A tervet a Trump adminisztráció titokban dolgozta ki, anélkül, hogy Ukrajnával vagy az EU-val konzultált volna.
- Zelenszkij többször elutasította a területi engedmények ötletét.
- Az EU az európai államok bevonását kéri az ukrajnai béketárgyalásokba.
- Johann Wadephul német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az USA terve nem végleges, hanem a tárgyalások „alapját” képezi.
Az Egyesült Államok azzal fenyegetőzik, hogy csökkenti az információáramlást és a fegyverszállításokat Ukrajnának, hogy rákényszerítse a 28 pontos béketerv elfogadására – nyilatkozta két tájékozott forrás a Reutersnek.
Az Egyesült Államok bemutatta Ukrajnának a „28 pontos béketervet”, amely magában foglalja Oroszország főbb követeléseit a háború befejezéséhez – többek között területek átadására, az ukrán hadsereg méretének csökkentésére és Ukrajna NATO-csatlakozásának megtiltására is kitér.
A nevük elhallgatását kérő források szerint a nyomás Ukrajnán nagyobb, mint bármely korábbi béketárgyaláskor, és az Egyesült Államok azt akarja, hogy a keretmegállapodást november 27-ig, vagyis hálaadás napjáig aláírják.
Az amerikai katonai tisztviselők magas rangú delegációja csütörtökön találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel Kijevben. Az USA ukrajnai nagykövete és a hadsereg PR-vezetője, akik elkísérték a delegációt, „sikeresnek” minősítették a találkozót, és elmondták, hogy az Egyesült Államok „agresszív ütemet” szorgalmaz a dokumentum aláírása tekintetében.
Zelenszkij – aki pénteken telefonon beszélt Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetőivel – nem utasította el egyértelműen az amerikai tervet, kijelentve, hogy „az USA, Trump elnök és csapata erőfeszítései a háború befejezésére értékesek számunkra”, és hogy „Ukrajna készen áll az együttműködésre az USA-val” a javasolt dokumentum mentén, amelynek valós és méltóságteljes békét kell biztosítania.
Az európai vezetők, akikkel nem konzultáltak a 28 pontos tervvel kapcsolatban, határozottan támogatták Ukrajnát. Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője kijelentette, hogy Oroszországnak nincs semmilyen jogalapja a követelt engedményekre, és hogy bármely megállapodás feltételeit Ukrajnának kell eldöntenie.
Johann Wadephul német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az USA terve nem végleges, hanem a tárgyalások „alapját” képezi.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő elmondta, hogy a tervet Rustem Umerovval, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárával, valamint Zelenszkij közeli munkatársaival folytatott konzultációk után dolgozták ki – Umerov azonban pénteken tagadta, hogy jóváhagyta vagy megvitatta volna a terv feltételeit.
A Kreml kijelentette, hogy Oroszország hivatalosan semmit semmiféle tervet sem kapott az USA-tól, és felszólította Kijevet, hogy minél hamarabb hozzon „felelős döntést”.
A terv szerint Ukrajnának kemény feltételekkel kell szembenéznie – amelyeket kapitulációnak lehet tekinteni –, többek között a Kijev által még ellenőrzött keleti területek átadásával, a hadsereg 600.000 katonára való korlátozásával és a NATO-csatlakozás megtiltásával. Ugyanakkor az Oroszország elleni szankciókat fokozatosan feloldanák, és Oroszországot ismét integrálnák a G8 tagjai közé.
Trump elnök, aki idén tért vissza a hatalomba, az oroszok részéről elfogadott néhány indoklást a 2022-es invázióra vonatkozóan, de elégedetlenségét is kifejezte Moszkvával szemben, szankciókat vetve ki a legnagyobb orosz olajvállalatokra.
A Fehér Ház sajtótitkára megemlítette, hogy a tervet közel egyhónapos diszkrét amerikai tisztviselői munka után dolgozták ki, amelynek célja egy „win-win” megoldás megtalálása.