- Asztalos: Európában az a szabály, hogy ami az offline-ban törvénytelen, az online térben is az.
- A szakember szerint amikor az állam eljár az illegális tartalmak ellen, nem korlátozza a szólásszabadságot, hanem éppenséggel védi azt.
- Asztalos szerint a szólásszabadsághoz a tájékozódáshoz való jog is hozzátartozik, ennek feltétele pedig az, hogy korrekt információkhoz jusson hozzá az állampolgár.
Európában az a szabály, hogy ami az offline-ban törvénytelen, az online térben is az, így a hatóságok nem csak akkor tekintenek egy tartalmat törvénytelennek, ha például kimondottan uszít, hanem akkor is, ha az állampolgár döntési autonómiáját sértő eljárásokat használnak az online térben, nyilatkozta a Maszolnak adott interjújában Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Mint kifejtette, ha valakik egy „információcunamit” hoznak létre azt a látszatot keltve, hogy egy üzenetet vagy információt nagyon sokan támogatnak, miközben a háttérben valójában mindössze robotok vannak, az sérti az állampolgárnak azt a képességét, hogy dönteni tudjon közügyekben, mint például az oltás vagy a választások.
Advertisment
A portál az utóbbi időszakban történt, diszkriminációs ügyek kapcsán kérdezte a szakembert. Válaszai annak kontextusában is fontosak, hogy a Központi Választási Irodát a napokban az a vád érte, hogy korlátozza a szólásszabadságot akkor, amikor tartalmat távolíttatott el a különböző online platformokról és a közösségi médiából.
Asztalos elmondta, amikor az állam eljár az illegális tartalmak ellen, nem korlátozza a szólásszabadságot, hanem éppenséggel védi azt. Hangsúlyozta, a szólásszabadsághoz a tájékozódáshoz való jog is hozzátartozik, ennek feltétele pedig az, hogy korrekt információkhoz jusson hozzá az állampolgár, hogy informáltan tudjon dönteni. „Ez sérült tavaly novemberben” – mondta a szakember a tavalyi államelnök-választások kapcsán, amelyet az orosz beavatkozásra utaló információk miatt nyilvánítottak semmisnek.