- A szénből, kőolajból és gázból származó szén-dioxid-kibocsátás évente 0,8%-kal nőtt az elmúlt évtizedben.
- Az Ázsiai és Amerikai erdők CO2 elnyelőkből kibocsátó forrásokká váltak.
- A CO2 szint 2025-ben eléri a 425 ppm-et, ami meghaladja az ipari forradalom előtti 280 ppm-es szintet.
A világ egy katasztrofális, 2,6°C-os hőmérséklet-emelkedés felé tart, mivel az országok nem vállaltak elegendő mértékű klímafelelősséget, miközben a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátások rekordmagasságot értek el – állapította meg két jelentős jelentés, írja a The Guardian.
A kormányok új kibocsátás-csökkentési tervei, amelyeket a Brazíliában zajló Cop30 klímamegbeszéléseken mutattak be, negyedik éve nem sokat tettek a globális felmelegedés elkerülése érdekében. Jelenleg arra számítanak, hogy a világ az ipari forradalom előtti időszakhoz képest 2,6°C-kal fog melegedni a század végére.
Ez a felmelegedési szint meghaladja a párizsi klímamegállapodásban rögzített küszöbértékeket, amelyeket minden ország elfogadott, és a szélsőséges időjárás egy új, katasztrofális korszakába vezetné a világot. Az egyik jelentés megállapította, hogy az éghajlati válságot okozó fosszilis tüzelőanyag-kibocsátások idén körülbelül 1%-kal nőnek, rekordmagasságot érve el, de a növekedés üteme megfeleződött az elmúlt években.
Az elmúlt évtizedben a szénből, kőolajból és gázból származó kibocsátások évente 0,8%-kal nőttek, szemben az előző évtizedben tapasztalt évi 2%-kal. A megújuló energiaforrások felgyorsított bevezetése már közel áll ahhoz, hogy fedezze a világ energiaigényének éves növekedését, de még nem haladta meg azt.
A világ már körülbelül 1,3°C-kal melegedett az ipari forradalom óta az erdőirtás és a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt, ami erősebb viharokat, tüzeket, aszályokat és egyéb katasztrófákat váltott ki.
A 2016-ban aláírt párizsi klímaegyezmény értelmében az országoknak rendszeresen frissíteniük kell kibocsátás-csökkentési terveiket, és új nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (NDC) bemutatását várták az ENSZ a brazíliai Belémben jelenleg zajló klímacsúcson. Azonban csak 100 ország tette meg ezt, és a csökkentések nem elegendőek az éghajlatválság kezelésére.
Donald Trump „tréfának” nevezte az éghajlatválságot, visszavonta a hazai klímapolitikákat, és több olaj- és gázfúrást szorgalmazott Amerikában és külföldön. Az USA nem küldött delegációt a COP30 csúcstalálkozóra.
A globális felmelegedés és a fakivágás hatásai a délkelet-ázsiai és Dél-Amerika nagy részének trópusi esőerdőit általános CO2-elnyelőkből a klímát melegítő gáz forrásaivá alakították. 2023-ban a dubaji Cop28-on globális megállapodás született a fosszilis tüzelőanyagoktól való „átmeneti” elfordulásról, de a kérdés mindig vitatott az ENSZ találkozóin.
A jelentés becslése szerint a légkör CO2-szintje 2025-ben eléri a 425 ppm-et, szemben az ipari forradalom előtti korszak 280 ppm-jével. 8 ppm-mel alacsonyabb lenne, ha a szén-dioxid-elnyelők nem gyengültek volna. A 2025-ös előrejelzés havi adatokon alapul, és az előző 19 jelentésben pontosnak bizonyult.