EU: Az éghajlati hanyatlás és a fauna elvesztése tönkreteszi a gazdaság számára alapvető ökoszisztémákat. A védett élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van

• Az EU jelentése kiemeli, hogy a 2030-ra kitűzött 22 cél közül csak kettő elérésére van reális esély.
• A tisztviselők óva intenek a zöld politikák gyengítésétől a gazdasági versenyképesség javára.
• A lakosság túlzott fogyasztása jelentős kockázati tényező.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség arra figyelmeztet, hogy az éghajlati hanyatlás és a vadvilág pusztulása „lerombolja azokat az ökoszisztémákat, amelyekre a gazdaság alapul”, írja a The Guardian.

A környezet romlása nemcsak az ökoszisztémákat, hanem a teljes európai életmódot veszélyezteti, figyelmeztet az ügynökség jelentése, amelyben óva intenek a környezetvédelmi szabályok gyengítésétől. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a kontinens „fontos előrelépéseket” tett a bolygó felmelegedését okozó szennyezés csökkentése tekintetében, viszont a vadvilág pusztulása és az éghajlati hanyatlás lerombolja azokat az ökoszisztémákat, amelyekre a gazdaság alapul.

A 1995 óta ötévente közzétett jelentés hetedik kiadása a következőket állapította meg: a védett élőhelyek több mint 80%-a rossz vagy gyenge állapotban van, és a „fenntarthatatlan” fogyasztási és termelési minták a vadvilág elvesztéséhez vezetnek. Az EU „szénkészlete” egy évtized alatt körülbelül 30%-kal csökkent, mivel a fakitermelés, a tüzek és a kártevők sújtják az erdőket.

A közlekedésből és az élelmiszeriparból származó kibocsátások 2005 óta alig csökkentek, a más ágazatokban elért előrelépések ellenére. A tagállamok nem tudtak olyan gyorsan alkalmazkodni a szélsőséges időjárási körülményekhez, amilyen gyorsan a kockázati szintek növekedtek. A vízhiány minden harmadik európait érint, és ez súlyosbodni fog.

Donald Trump egy szerdai ENSZ-beszédében bizonyítékok nélkül azt állította, hogy sok európai ország „a pusztulás szélén áll a zöld energia programja miatt”. Az amerikai elnök a munkahelyek elvesztését és a gyárbezárásokat az EU 1990 óta tartó 37%-os kibocsátáscsökkentésének tulajdonította.

A környezetpolitikáért felelős három magas rangú uniós tisztségviselő – Teresa Ribera, Jessika Roswall és Wopke Hoekstra – a jelentés megállapításait használta fel az éghajlatvédelmi intézkedések folytatása melletti érvként, és óva intettek attól, hogy ezeket pénzügyi tehernek tekintsék.

A jelentés az eddigi legátfogóbb képet nyújtja az európai környezetről, bár a hosszú ellenőrzési folyamatok miatt egyes szempontok legfrissebb adatai 2021-ból származnak. A jelentés szerint a 22 konkrét 2030-as politikai cél közül csak kettő – az üvegházhatású gázok kibocsátása és az ózonréteget lebontó anyagok – volt „nagyrészt a helyes úton”.

A környezet állapota aggasztó, mivel az EU nem érte el azt a célját, hogy 2020-ra megállítsa és visszafordítsa a biodiverzitás romlását, és az erre vonatkozó mutatók egyike sem tart a 2030-as célok elérése felé. A vadvilággal kapcsolatos kevés pozitív tendencia egyike a védett területek növekedése volt.

A körforgásos gazdaság felé tett előrelépés is gyenge volt. „Az igazi riasztó jel a fogyasztás” – mondta Tobias Lung, a jelentés társszerzője. „A fogyasztási szintünk túl magas”.

Az uniós vezetők az elmúlt évben az éghajlatvédelmi intézkedések helyett a gazdasági versenyképességre helyezték a hangsúlyt, gyengítve a zöld politikákat egy olyan erőfeszítés részeként, amelyet az aktivisták deregulációnak neveztek. A Bizottság kijelentette, hogy fenntartja zöld programját, de rugalmasságot biztosít azoknak az iparágazatoknak, amelyek terhelőnek találják a szabályokat, valamint azoknak a tagállamoknak, amelyek ellenzik az átmenet ütemét.