Az Alkotmánybíróságon támadja meg a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék a magánnyugdíjakra vonatkozó törvényt, amely korlátozza a befizetett összegek felvételét

• A Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék bírái megtámadják az Alkotmánybíróságon (CCR) a magánnyugdíjakról szóló törvényt.
• A törvény korlátozásokat vezet be a magánnyugdíjak kifizetésére vonatkozóan.
• A jogszabály kimondja, hogy nyugdíjazás után a befizetők legfeljebb 30%-át vehetik fel a magánnyugdíj-alapokból, a fennmaradó összeget pedig 8 éven keresztül, havi kifizetések formájában kaphatják meg.

A Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék (ICCJ) bírái Alkotmánybírósághoz (CCR) fordulnak a magánnyugdíjakról szóló törvény kapcsán.

A parlament által szerdán elfogadott jogszabály ugyanis kimondja, hogy nyugdíjazás után a befizetők legfeljebb a pénzük 30%-át vehetik fel a magánnyugdíj-alapokból, a fennmaradó összeget pedig 8 éven keresztül, havi kifizetések formájában kaphatják meg.

A CCR-hez benyújtott beadványában a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék bírái a következőkre hivatkoznak:

• A magántulajdonhoz való jog és az egyenlőség elvének megsértése, amelyeket az Alkotmány garantál.
• A törvényesség, a jogviszonyok biztonsága és a jogos bizalom elvének megsértése.

„A II. pillérben felhalmozott összegek magántulajdonnak minősülnek”

Az ICCJ – Lia Savonea bíró vezetésével – a CCR-hez benyújtott beadványában hangsúlyozza, hogy a II. nyugdíjpillér részét képező, egyéni számlákon felhalmozott összeg a befizetők magántulajdona.

„Az alapkezelőknek csak kezelési joguk van, az állam közfelügyeletet gyakorol, de nem rendelkezhet ezekkel az eszközökkel. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata (Beleyer kontra Olaszország, 2000; Kopecky kontra Szlovákia, 2004) szerint az államnak a tulajdonba való bármilyen beavatkozását törvényben kell előírni, és ennek a beavatkozásnak jogos közérdekű célt kell szolgálnia. (…) Világosan meghatározott cél és megfelelő kompenzáció hiányában a beavatkozás indokolatlan tulajdonmegvonásnak minősül, ami a közvetett államosítással egyenértékű. Emellett Románia Alkotmánybírósága a 871/2010. sz. határozatában kimondta, hogy a szerzett magántulajdonhoz való jogot a jogalkotó önkényes beavatkozásokkal nem korlátozhatja, az érintett vagyontárgy formájától függetlenül”, mutat rá a legfelsőbb bíróság.

Mit tartalmaz a kifogásolt törvény?

A törvényt a képviselőház döntő fórumként 178 támogató, 64 ellenző szavazat és 22 tartózkodás mellett szerdán fogadta el.

A nyilvános elégedetlenséget kiváltó rendelkezés több mint 8,3 millió kötelező magánnyugdíjjal (II pillér) és közel egymillió fakultatív magánnyugdíjjal (III pillér) rendelkező román állampolgárt érint, akik nyugdíjazási végzésük kézhezvétele után nem vehetik fel az összes pénzt egyszerre, ahogy ez most történik, hanem az összeg legfeljebb 30%-át, a fennmaradó részt pedig havonta, 8 éven keresztül kifizetett részletekben kapják meg.

A rendelkezés alól kivételt képeznek az onkológiai betegek, akik a teljes összeget egyszerre felvetetik. Egyszeri kifizetés formájában azok a személyek is megkaphatják az összeget, akik a magánalapban kevesebb, mint 12 havi szociális juttatás ellenértékét kitevő összeggel rendelkeznek.