- A Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék bírái megtámadták az Alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek különnyugdíjának reformjáról szóló törvényt.
- A bírák és ügyészek elfogadhatatlannak tartják, hogy a nyugdíjuk összege az utolsó nettó fizetésük 100%-a helyett legfeljebb 70%-át tegye ki.
- Az Alkotmánybíróság várhatóan a törvény hatálybalépése előtt dönt a törvény alkotmányosságáról.
A Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék bírái egyhangúlag úgy döntöttek, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a kormány által felelősségvállalással elfogadott, a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvényt – áll a hivatalos közleményben.
A bírák szerint a jogszabály több tekintetben is alkotmányellenes, többek között a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogbiztonság elvének megsértésére miatt. A bírák ugyanakkor kötelezettségmulasztással vádolják a kormányt, mivel az nem konzultált a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal (CSM), mielőtt a törvény végleges formájáról döntött volna.
A bírák azzal érvelnek, hogy a törvény diszkriminatív módon módosítja a bírák és ügyészek jogait. A kormány a frissen elfogadott törvényben a bírói nyugdíj összegét a nettó fizetés 100%-áról 70%-ra csökkenti, a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt 25-ről 35 évre emeli, a nyugdíjkorhatárt pedig 65 évre növeli – mindezek fokozatosan lépnek hatályba a következő tíz évben.
A bírók panaszukban hangsúlyozzák, hogy a törvény az Alkotmánybíróság legalább 37 korábbi, kötelező erejű döntését hagyja figyelmen kívül, sérti a bírák és ügyészek alkotmányos státuszát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét, ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a módosítások „közvetlen támadást” jelentenek a demokrácia és a jogállamiság ellen.
A kormány azonban az Igazságügyi Minisztériumon keresztül azt állítja, hogy a reformok szükségesek és összhangban vannak az Alkotmánybíróság joggyakorlatával. Céljuk, hogy a különnyugdíjak és az arányosság elve közötti egyensúlyt megteremtsék, átmeneti intézkedésekkel biztosítva az érintett bírák és ügyészek jogállásának stabilitását.
A kormány és az igazságszolgáltatási rendszer közötti feszültséget várhatóan tovább növeli az Alkotmánybírósághoz intézett megkeresés. A bírák és ügyészek egyéb eszközökkel is tiltakoznak a módosítások ellen, például csak a sürgős ügyekben ítélkeznek.