- Románia adóssága megközelíti az 1130 milliárd lejt, a kamat kifizetések pedig 2026-ban elérik a költségvetési bevételek közel 10%-át, ami EU-szinten példátlanul magas arány.
- Az állandó költségvetési hiány, a lassú gazdasági növekedés és a magas hitelfelvételi költségek veszélyeztetik az állam pénzügyi stabilitását.
- A kormány adóemeléseket és egy hét évre szóló fiskális tervet vezetett be a hiány GDP 3% alatti szintre történő csökkentése érdekében, de a siker a strukturális reformoktól és a hatékonyabb adóbeszedéstől függ.
Romániára példátlan költségvetési nyomás nehezedik, mivel az államadósság megközelíti az 1130 milliárd lejt, és a finanszírozási költségek meghaladják a GDP 3%-át, írja elemzésében a Profit.ro. A becslések azt mutatják, hogy 2026-tól kezdve a kamat kifizetések a költségvetési bevételek közel 10%-át fogják elnyelni, ami Romániát az első helyre emelné az Európai Unióban e tekintetben. A szakértők felhívják a figyelmet, hogy szigorú költségvetési konszolidációs intézkedések nélkül a jelentős pénzügyi egyensúlyhiány kockázata nagyon magas.
Advertisment
Adrian Vasilescu közgazdász hangsúlyozta, hogy ezek a költségvetési nyomások veszélyeztetik az állam pénzügyi stabilitását, különösen egy lassú növekedésű gazdaságban, ahol a hitelfelvételi költségek az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak. 2026-ban Románia bevételeinek 9,6%-át csak kamatokra fordítaná, felülmúlva még a Görögországhoz, Olaszországhoz vagy Magyarországhoz hasonló, magasabb nominális adóssággal rendelkező országokat is.
Ezzel párhuzamosan Románia továbbra is jelentős költségvetési hiánnyal küzd, amelyet 2025-re a GDP 8,4%-ára becsülnek, a 2024-es 9,3%-os hiányhoz képest. A Pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság kamatköltségekre vonatkozó számításai között eltérések észlelhetők: a Bizottság 59,5 milliárd lejes kifizetést becsül, míg a Pénzügyminisztérium 54 milliárd lejre becsüli az összeget.
Ajánlott
A költségvetési nyomásra enyhítésére törekvő kormány adóemeléseken alapuló intézkedéscsomagot vezetett be, hogy elkerülje az európai alapok felfüggesztését és a túlzott hiány miatti eljárások megindítását. Ezzel egyidejűleg, az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket követően a kormány egy hét évre szóló fiskális tervet is elfogadott, amely révén a hiányt a GDP 3% alá csökkentené, azonban ennek végrehajtása szigorú intézkedéseket és sokkal hatékonyabb adóbeszedést igényel: Romániában az adóbeszedési arány mindössze 32%, ami jóval az EU átlaga alatt van.
Bár a hitelfelvételi költségek az év második felében a stabilizáció jeleit mutatták, továbbra is magasak maradnak más EU tagállamokhoz képest. Ezzel szemben Görögország, amelynek nagyobb a államadóssága, költségvetési többletet regisztrál. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy gyors strukturális reformok és az Európai Bizottsággal való hatékony együttműködés nélkül Románia súlyos gazdasági válságba kerülhet, ami hosszú távon veszélyezteti a makrogazdasági stabilitást.