- Havi 5 665 lejjel Bukarest vezeti a nettó átlagbér rangsorát 2025 első felében.
- Országszerte csak Kolozs, Temes és Szeben megyében éri el az átlagbér az 5 000 lejt.
- A legalacsonyabb bérek Mehedinți, Giurgiu és Teleorman megyékben vannak (3 800 lej).
- Krassó-Szörény és Máramaros megye is rosszul áll, a két megyében 3 900 lejes az átlagbér.
- Szinte minden megyében legalább 30%-kal haladja meg a bérigény a tényleges béreket.
A bérezési rangsort a legmagasabb bérekkel az év első felében Bukarest vezeti, havi 5 665 lejes átlaggal, derül ki az eJobs által indított Salario bérelemző adataiból. A második helyen Kolozs, Temes és Szeben áll, átlagosan 5 000 lejjel – írja a ZF. Országos viszonylatban idén csak ezekben a megyékben érte el, vagy haladta meg a nettó átlagbér az 5 000 lejt.
Az alkalmazottak bérigényei országszerte meghaladják a tényleges béreket
A Iași, Brassó és Konstanca megyében élő alkalmazottak az év első hat hónapjában átlagosan 4700 lejt kerestek, míg Argeș, Prahova és Dolj megyékben 4500 lej volt az átlagkereset. Bihar, Arad, Galați, Fehér, Olt és Tulcea megyében a dolgozók nettó átlagbére csak a havi 4 000 lejt érte el.
A legalacsonyabb béreket Mehedinți, Giurgiu és Teleorman megyékben regisztrálták, mindhárom megyében havi 3 800 lejes volt az átlagbér, Krassó-Szörény és Máramaros megyékben csak kismértékben jobb a helyzet, itt a munkavállalók átlagban havi 3 900 lejt keresnek. Ezekben a megyékben a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a turizmus, illetve az élelmiszeripar területén van a legtöbb betöltetlen állás.
„Nyilvánvaló, hogy az átlagfizetések elsősorban az adott területeken történt beruházások mértékével, de az adott megyékben jelen lévő munkaadók profiljával is összefüggnek. Más szóval, minél több az olyan vállalat egy megyében, amely nagy számú szakirányú végzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező jelölt számára kínál állást, annál magasabb lesz az adott megyében az átlagbér. Azokban a megyékben, ahol a legtöbb állás belépő szintű vagy felsőfokú végzettség nélküli jelölteket céloz meg, az átlagbér alacsonyabb lesz” – magyarázza Bogdan Badea, az eJobs vezérigazgatója.
Az adatokból ugyanakkor kiderül, hogy szinte minden megyében az alkalmazottak elvárásai körülbelül 30%-kal magasabbak, mint a ténylegesen megkeresett bérek. Például Bukarest esetében a jelöltek 32%-kal magasabb bérekre számítanak a regisztrált átlagnál (7 500 lejre a 5 665 lej ellenében). Az elvárt és a ténylegesen megkeresett bérek között Brăila megyében a legnagyobb, 50%-os a különbség, ebben a megyében a munkavállalók 6 000 lejre tartanak igényt a 4 000 lej helyett. De Hargita (5 850 lej a 4 000 lej ellenében), Vrancea (5 800 lej a 4 000 lej ellenében) és Hunyad (6 000 lej a 4 200 lej ellenében) megyékben is hasonló a helyzet. Az átlagbérek szempontjából még a két legjobban teljesítő Kolozs és Temes megye esetében is hatalmas, 40%-os a különbség az elvárások és a valóság között – 7 000 lej a ténylegesen megkeresett 5 000 lejes átlag ellenében.
Argeș, Bákó és Szucsáva megyékben a legkisebb, mindössze 25%-os a különbség az elvárt illetve a ténylegesen megkeresett átlagbér között, valamint Brassó és Konstanca megyékben is közelebb állnak a tényleges bérek a munkavállalók elvárásaihoz, utóbbi két megyében 28%-os a különbség a ténylegesen megkeresett 4 700 lej és az elvárt 6 000 lej között.