- Ugyanolyan elégedettek vagyunk pénzügyileg, mint a finnek vagy a hollandok.
- Románia közvetlen szomszédainál a pénzügyi elégedettség 4-5.
- A lakosság vagyona 2024-ben elérte az 1800 milliárd lejt.
- A fogyasztás meghaladta a rendelkezésre álló jövedelmet, a lakosság nem rendelkezik megtakarításokkal.
- Az új hitelek száma 40%-kal nőtt az elmúlt évben.
Gazdagok vagyunk, de… hitelből. Egy Eurostat-jelentés szerint a románok személyes pénzügyi elégedettsége megegyezik a finnekével vagy a hollandokéval. Pontosabban, egy 1-től 10-ig terjedő skálán 7-es szinten áll. Közvetlen szomszédaink nem ilyen optimisták, náluk a szint nem haladja meg a 4-5-öt.
Paradox módon, a nálunk tapasztalható jólét érzése nem jár együtt a számlákon lévő valósággal, bár figyelemre méltó tény, hogy a lakosság vagyona a 2014-es 700 milliárd lejről 2024-re 1800 milliárdra nőtt. A fogyasztás meghaladta a rendelkezésre álló jövedelmet, a megtakarítások adósságokká alakultak, és a román állampolgárok hitelekből vagy korábban felhalmozott tartalékaikból tartják fenn életszínvonalukat. Az új hitelek száma 40%-kal nőtt 2024 áprilisa és 2025 márciusa között.
Tavaly év vége óta a hitelezés azonban csökkenni kezdett, ami azt jelzi, hogy az adósságban élés kezdi elérni a határait. Egy másik probléma a vagyon eloszlása. Nálunk a lakosság 10%-a birtokolja a nemzeti jövedelem 41%-át.
Egy Eurostat felmérés meglepően kedvező fényben tünteti fel Romániát: a romániai lakosok egy 1-től 10-ig terjedő skálán 7-es átlaggal a finnek (7) és a hollandok (6) mellett a legoptimistább európaiak a személyes pénzügyi elégedettségüket illetően. Románia közvetlen szomszédai már nem látják ilyen rózsásnak a helyzetüket, a szomszédainknál a mért elégedettség szintje nem haladja meg a 4-5-ös szintet.
Ugyanakkor a romániaiak jólét-érzése nem mindig jár kéz a kézben a pénzügyi valóságával.
A Román Nemzeti Bank által közzétett legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentés szerint a lakosság nettó vagyona látványosan emelkedett az elmúlt évtizedben, a 2014-es 700 milliárd lejről 2024-re közel 1800 milliárd lejre. A növekedést az ingatlanok értékének megduplázódása és a pénzügyi eszközök megháromszorozódása táplálta, ami a pénzügyileg egyre szilárdabb lakosság benyomását kelti. A részletes elemzés azonban jelentős sebezhetőségeket is mutat: a fogyasztás meghaladta a rendelkezésre álló jövedelmet, a megtakarítási ráta negatív lett, és sok román hitelfelvétellel vagy korábban felhalmozott tartalékok felhasználásával tartja fenn életszínvonalát.
A beruházások azonban továbbra is magasak maradtak, különösen a lakások esetében, EU-szinten Romániában a legmagasabb a lakástulajdonosok aránya, a romániaiak több mint 94%-a saját otthonnal rendelkezik. Ez az ingatlanok iránti preferencia még a szegénységi küszöbön lévőknél is megfigyelhető, ami a tulajdonjog-orientált kultúrát, de egyben a gazdasági bizonytalanságok elleni védelem egy formáját is tükrözi.
A vagyonelosztás továbbra is problémás. A BNR adatai azt mutatják, hogy a romániaiak 10%-a a nemzeti jövedelem 41%-át birtokolja, és a különbségek a banki betétek szintjén is jól láthatók: a betétesek kevesebb mint 1%-a birtokolja a teljes összeg több mint negyedét, míg a többieknek átlagosan csak néhány ezer eurója van félretéve.