- Észtország 2026-tól 8:00-ról 9:00-ra módosítja az iskolakezdés idejét.
- A diákok naponta minimum 20 perc szabadtéri tevékenységet végeznek.
- Az iskolareform a diákok jólétét célozza.
- Az ebédszünetnek legalább 20 percig kell tartania.
- Az iskoláknak kerékpártárolókkal kell rendelkezniük.
- Észtországban már nem tartanak órákat olyan osztálytermekben, ahol a hőmérséklet meghaladja a 27 fokot.
- Az iskolák a helyi igényeknek megfelelően döntik el a pontos kezdési időt.
- Észtországban a tanárok kötelező elsősegélynyújtó képzést kapnak.
- Észtország vezeti a PISA-teszt toplistát, a GDP-jének 6,3%-át fordítja oktatásra.
- Idén januárban a diákok 37%-a részesült szociális ösztöndíjban.
Aki később kel, aranyat lel! – legalábbis a tanulmányait illetően – gondolják az észtek, akik Európában elsők a diákok iskolai teljesítménye tekintetében. A legjobb PISA-eredményekkel rendelkező ország tanulói reggel 8 óra helyett csak 9-kor kezdik meg a tanórákat.
A reform jövő szeptemberben lép életbe, és tudományos ajánlásokon alapul: a tinédzserek jobban tanulnak, ha többet alszanak.
Nem ez az egyetlen változás az iskolai élet szervezése tekintetében. A diákoknak naponta 20 perc kötelező szabadtéri tevékenységen kell részt venniük. A már minden iskolában elérhető ingyenes meleg étkezéshez legalább 20 perc szünet is dukál, ebbe az időintervallumba nem számolják bele azt az időt, amit a diákok nem töltenek étkezéssel – például az étkezdében való sorban állást. Az iskolákat kerékpártárolókkal látják el, és az órákat felfüggesztik, ha az osztályterem hőmérséklete meghaladja a 27 fokot. A reform magában foglalja a tanárok elsősegélynyújtási képzését is.
Ezenkívül a helyi önkormányzatok biztonságos szállítást biztosítanak azoknak a diákoknak, akiknek veszélyes utakon kell iskolába járniuk. Miközben Észtország a diákokhoz igazítja az iskolát… Románia túl sok magyarázat nélkül változtat az ösztöndíjak rendszerén.
Míg korábban az egyes osztályok diákjainak mintegy 30%-a kapott érdemösztöndíjat, most már csak 15%-uk kapja meg ezt a támogatást. Kiválósági ösztöndíjat a diákok kevesebb mint 8%-a kap, míg a szociális ösztöndíjakat a diákok több mint egyharmadának ítélik oda.
Romániában a hátrányos és az előnyös helyzetű diákok közötti matematikai teljesítménykülönbség 132 pont. A PISA topot vezető Észtországban ez a különbség 81 pont. Ott minden gyermeknek valós esélyei vannak. Nálunk csak papíron.