- Putyin rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna nagyvárosait.
- Trump vámok és szankciók bevezetésével fenyegetőzik, ha Putyin 50 nap múlva sem vet véget az Ukrajna ellen indított katonai offenzívájának.
- Kreml: Putyin addig fokozza az offenzívát, amíg el nem éri, amit akar.
- Trump: Zelenszkijnek nem kellene Moszkvát támadnia.
Oroszország új támadáshullámot indított Ukrajna ellen, egy nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök 50 napos ultimátumot adott orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak. Tegnap este Kijevre és a fronttól távol eső más, az ország nyugati részén fekvő nagyvárosokra is rakétákkal támadtak az oroszok.
Advertisment
Mi a terve Trumpnak az ukrajnai háború kapcsán?
Noha második mandátuma előtt még dicsérte Putyint, és elnöksége első hónapjaiban is ésszerű embernek tartotta, Donald Trump mára már gyökeresen megváltoztatta a retorikáját és teljesen más álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.
A The Atlantic szerint Trump végre szembeszáll Putyinnal. Terve azonban meglehetősen homályos és vélhetően alig egy-két lépésből áll. Először is, Trump a fegyverszállítások újraindítását javasolja Ukrajna felé, de egy feltétellel: a NATO-országoknak meg kell téríteniük a szállítmányok árát.
Ajánlott
Az amerikai elnök tegnap jelentette be, hogy a beígért Patriot rendszerek hamarosan Ukrajnába érkeznek. Számuk azonban rendkívül alacsony Ukrajna valós igényeihez képest.
Trump ultimátumot is adott Oroszországnak: ha 50 napon belül nem vet véget az Ukrajna ellen indított katonai offenzívának, súlyos kereskedelmi szankciókra számíthat. Kreml-i források azonban kijelentették, hogy Vlagyimir Putyint nem foglalkoztatják Trump figyelmeztetéseit, mivel Kína, India és Brazília továbbra is vásárolnak orosz gázt és olajat, a segítségükkel Putyinnak nagyrészt már eddig is sikerült kivédenie a nyugati szankciók hatásait.
Trumpot számos amerikai lap részéről érte kritika egy koherens terv hiánya miatt, amely a háború mielőbbi leállításához vezethetne. Az amerikai elnök szerint hetente 5 000-10 000 orosz katona hal meg, de úgy tűnik, sem a civil, sem pedig a katonai emberi veszteségek nem hatják meg Putyint. Célja ugyanaz marad: a határ menti négy ukrán régió annektálása és Ukrajna teljes politikai ellenőrzésének megszerzése.
Mit tehet Ukrajna ebben az 50 napban?
Trump tegnap azt is kijelentette, hogy nem bátorítaná Zelenszkijt Moszkva megtámadására. Ebből arra következtethetünk, hogy az amerikai elnök inkább a mérsékelt megközelítést tartja előnyösnek, amely utat engedhetne a Putyinnal folytatott tárgyalásoknak. Sajnos, ebben a pillanatban Putyin a legkisebb jelét sem mutatja annak, hogy tárgyalóasztalhoz ülne. Éppen ellenkezőleg, folytatja az offenzívát, és úgy tűnik, eltökélt céljai elérése tekintetében.
Hogyan érinti Romániát a háború fokozódása?
A frontvonalhoz legközelebb elhelyezkedő országként Romániát is érinti a szomszédban zajló háború: orosz drónok gyakran lépnek be a román légtérbe, de arra is volt példa, hogy Tulcea és Galați megyék területére zuhantak és felrobbantak. A román hatóságok becslése szerint a Fekete-tengeren levő aknák száma a négyszázat is meghaladhatja. A román hadsereg Bulgáriával és Törökországgal együtt nagyszabású aknamentesítési küldetésben vesz részt, sőt át is vette ennek a műveletnek a vezetését.
Romániát gazdaságilag is érinti a konfliktus, hiszen ennek hatására csökkent a hajóforgalom a Fekete-tengeren. Komoly biztonsági kockázat is fennáll: ha Oroszország annektálja az odesszai régiót, Románia ismét határos lesz Oroszországgal. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, Moszkva akár igényt is formálhat a Fekete-tengeri kontinentális talapzatra – pontosan arra a területre, ahol Románia földgázkitermelésbe akar fogni.
Ha Románia közvetlenül határos lenne Oroszországgal, drasztikus biztonsági intézkedéseket kellene foganatosítania: meg kellene szerveznie a lakosság védelmét, de a kötelező katonai szolgálat bevezetését is fontolóra kellene vennie, amint azt Magyarország és Lengyelország is teszi.