- Az Egyesült Államok lemondta a Donald Trump elnök és Vlagyimir Putyin között Budapesten tervezett csúcstalálkozót, Oroszország Ukrajnával kapcsolatos kemény álláspontja miatt.
- Oroszország memorandumot küldött az Egyesült Államoknak, amelyben területi engedményeket, az ukrán hadsereg csökkentését és garanciákat követelt arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.
- A csúcstalálkozó lemondása után Trump szigorú szankciókat vetett ki Oroszországra, kritizálta annak nukleáris kísérleteit, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok is újraindítja a nukleáris teszteket, hogy „lépést tartson a rivális államokkal”.
Az Egyesült Államok lemondta a Budapestre tervezett csúcstalálkozót Donald Trump elnök és Vlagyimir Putyin között, miután Oroszország memorandumot küldött a Trump-adminisztrációnak, amelyben megismételte az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó kemény követeléseit – többek között területi engedményeket Ukrajna részéről, az ukrán hadsereg csökkentését és garanciákat arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz. A memorandumot a két ország fő diplomatáinak feszült telefonbeszélgetése követte – mondták a Financial Times által idézett „közeli” források.
Advertisment
A hónap elején Trump és Putyin telefonon megállapodtak abban, hogy Budapesten találkoznak, hogy megvitassák, hogyan lehet véget vetni Oroszország ukrajnai háborújának. Az Egyesült Államok ezután lemondta a csúcstalálkozót, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter feszült telefonbeszélgetést folytatott. A telefonbeszélgetést követően Rubio azt mondta Trumpnak, hogy Moszkva „nem mutat hajlandóságot a tárgyalásra” – közölte az egyik forrás.
A budapesti csúcstalálkozó lemondásáról szóló döntés váratlan fordulatot jelentett az amerikai politikában, alig egy héttel azután, hogy Trump látszólag támogatta Putyin álláspontját, többek között azzal, hogy „az eszkaláció elkerülése érdekében” megtagadta Ukrajnától a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták szállítását.
Ajánlott
Az amerikai tisztségviselőknek már korábban is kétségeik voltak az Oroszországgal folytatott új tárgyalások hatékonyságával kapcsolatban, amennyiben Moszkva álláspontja változatlan marad. Különösen Lavrov makacssága tűnt fel számukra, aki kemény megjegyzéseket tett szeptemberben, amikor New York-ban Marco Rubióval egyeztetett, hamisan állítva, hogy Ukrajna „nacionalisták” ellenőrzése alatt áll.
„Lavrov nyilvánvalóan fáradt, és úgy tűnik, azt hiszi, hogy fontosabb dolgai vannak, mint találkozni vagy tárgyalni az Egyesült Államokkal, függetlenül attól, mit akar Putyin elnök” – mondta a Financial Times által idézett forrás.
Trump kijelentette, hogy „nem akar hiába találkozni Putyinnal”, de „hajlandó találkozni, ha biztos lehet abban, hogy létrejöhet egy békemegállapodás”.
Bár Trump korábban azt mondta, hogy október 16-i telefonbeszélgetése Putyinnal „nagyon eredményes” volt, az orosz vezetőt irritálta azzal, hogy dicsérte Oroszország állítólagos katonai sikereit az ukrán Kupiansk város közelében és az Oszkil folyó mentén – idézi az FT forrásait.
Másnap, a Fehér Házban Zelenszkijjel folytatott találkozón Trump nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, követelve tőle, hogy tegyen engedményeket Oroszországnak, és azt mondta, hogy „belefáradt” a velük való tárgyalásokba – írja a Financial Times.
Az orosz erők az utóbbi napokban behatoltak Kupianskba, és Zelenszkij szerdán kijelentette, hogy a helyzet „továbbra is nehéz”, de az ukrán erők „tovább védekeznek”.
A budapesti csúcstalálkozó lemondása után Trump fokozta a nyomást Moszkvára, szankciókat vetett ki Oroszország fő olajipari vállalataira – a Lukoilra és a Rosznyeftyre –, és kritizálta Putyint, „amiért nukleáris teszteket végez ahelyett, hogy a béketárgyalásokkal foglalkozna”.
Ezzel egyidejűleg Trump utasította a Hadügyminisztériumot, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal, a rivális államokkal „méltányosan” újraindítsa a nukleáris kísérleteket.
Az amerikai Külügyminisztérium, a Kreml és az orosz Külügyminisztérium nem kommentálta a Financial Times cikkét.