Az ENSZ és Donald Trump első mandátumának volt nemzetbiztonsági tanácsadója exkluzív interjút adott a Védelmi és Biztonsági Monitornak az USA-orosz kapcsolatokról, az ukrajnai háborúról, az USA NATO-ból való kilépésének kilátásairól, arról, hogy az európai államok meg tudják-e védeni magukat, ha ez bekövetkezne, valamint az USA Iránnal és a gázai háborúval kapcsolatos politikájáról.
Advertisment
Az interjúban elhangzott legfontosabb megállapítások:
- Donald Trumpnak egyáltalán nincs stratégiája az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ennek kifejezetten örülnek a Kremlben;
- Trump azt hiszi, hogy ő és Putyin barátok. Vlagyimir Putyin nem ezt így gondolja;
- Kína tisztában van azzal, hogy a Trump-kormányzat nem hajlandó teljes mértékben támogatni Ukrajnát, ami arra engedi következtetni, hogy ha az USA és a NATO nem védi meg a kelet-európai agresszió áldozatát, akkor egy esetleges kelet-ázsiai agresszió áldozatát sem fogja megvédeni;
- Putyin feladatlistáján az Orosz Birodalom újjáépítése szerepel;
- A ritkaföldfémekkel kapcsolatos megállapodás nem képes távol tartani az oroszokat Ukrajnától;
- Nagyon, nagyon aggódom, hogy Trump kilépteti az USA-t a NATO-ból;
- A tűzszüneti megállapodást az európai államok állandónak, Oroszország pedig ideiglenesnek fogja tekinteni;
- Az európai államok jelenleg nem tudják megvédeni magukat amerikai segítség nélkül;
- Donald Trump diplomáciai tekintetben rontja az USA imázsát;
- Nagyon jó most az alkalom Izrael számára, hogy megtámadja az iráni nukleáris programot.
VBM: Washington válságba sodródott a The Atlanticban megjelent cikk miatt, és amiatt az újságíró miatt, aki azt mondta, hogy néhány napig hozzáférése volt ahhoz a Signal csoporthoz, amelyben amerikai csúcsvezetők a jemeni húti lázadók elleni amerikai támadás részleteiről egyeztettek. Mi a véleménye erről a cikkről, illetve arról, amit az újságíró mondott, és mit árul el ez nekünk a Fehér Házról és a Donald Trump elnök körüli emberekről?
Ajánlott
John Bolton nagykövet: Nos, ez egy nagyon súlyos helyzet. Nehéz elképzelnem, hogy valaki a biztonságos kormányzati kommunikációs csatorna helyett a Signalt használja ilyen információk közlésére, függetlenül attól, hogy ezek titkosítottak voltak-e vagy sem, vagy csak érzékenyek. Amikor egy olyan horderejű problémáról van szó, mint például, hogy használsz-e katonai erőt a jemeni hútik ellen, a beszélgetés tartalmazhat nem titkosított információkat, szigorúan titkosított információkat, vagy minimálisan titkosított információkat. Egy csoportos beszélgetés közben képtelenség végiggondolni, hogy mi titkosított és mi nem. Tehát a helyes és biztonságos módja ennek a fajta kommunikációnak a válságteremben (Situation Room) zajló találkozó, vagy biztonságos kommunikációs csatornát használata, legyen az videó, telekommunikáció, telefon, e-mailt, vagy bármi más. Ezért költött az Egyesült Államok kormánya éveken keresztül rengeteg pénzt a biztonságos kommunikációs csatornák kiépítésére. Tehát nem értem miért választana valaki ezek helyett egy más csatornát, hiszen a biztonságos csatornák a chatcsoport összes résztvevőjének – talán egy-két kivétellel – karnyújtásnyira van: az íróasztalukon, otthonukban és az autóikban.
VBM: Most visszatérve az ukrajnai háborúhoz, rengeteg beszélgetés zajlott mostanában a témában Szaúd-Arábiában, de volt néhány telefonbeszélgetés Donald Trump elnök, Volodimir Zelenszkij elnök és Vlagyimir Putyin elnök között is. És volt az az ominózus találkozó február végén a Fehér Házban. Mi a véleménye ezekről az ukrajnai háborúval kapcsolatos beszélgetésekről? Gondolja, hogy Donald Trump elnöknek van egy világos stratégiája, mondjuk, amikor arról van szó, hogy hogyan kellene véget érnie ennek a háborúnak?
John Bolton nagykövet: Nos, nem hiszem, hogy egyáltalán van stratégiája, és azt hiszem, ez a probléma része. Azt hiszem, a nagyobb probléma az, hogy gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett az Egyesült Államok álláspontja, amikor nem Ukrajnát, hanem Oroszországot támogatja. Tump februárban, Putyinnal folytatott beszélgetése után azt mondta, hogy az USA nem fogja támogatni az ukrán szuverenitás és területi integritás teljes helyreállítását, nem fogja támogatni a NATO-tagságot, nem fogja támogatni a NATO biztonsági garanciáit, nem fogja támogatni az USA biztonsági garanciáit. Ilyen körülmények között a Kreml azt bánhatja, hogy nem kért többet, mert megkaphatta volna.
Azt hiszem, az a mód, ahogy Zelenszkij elnökkel bántak az Ovális Irodában komoly jelzés volt Putyin számára. Nem számít, kinek volt igaza, ki kivel volt tapintatlan. Egyértelművé vált, hogy az ukrán vezetés és az Egyesült Államok elnöke közötti kapcsolat problematikus, aminek örülhetnek a Kremlben. Tehát a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások fontosak, persze, de nem hiszem, hogy egyhamar előrelépés történik az ügyben, és nem azért, mert Putyin kifogásolná a feltételeket, hanem azért, mert nem áll érdekében a gyors tűzszünet megkötése.
Putyin azt hiszi, hogy a harctéri helyzet nem neki kedvez. Az ember azt gondolná, hogy Oroszország úgy látja, érdekében áll megkötni a megállapodást, hiszen az elmúlt három évben szörnyű emberi és pénzügyi költségeket szenvedett el. De úgy tűnik, ez nem Putyin nézőpontja. És ahogy telik az idő, úgy gondolja, hogy Oroszországnak egyre javul a tárgyalási pozíciója, tehát időhúzásra játszik.
VBM: Hogyan befolyásolják Ukrajna helyzetét ezek a beszélgetések? Mert például Donald Trump elnök azt mondja, hogy Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, legalábbis nem a közeljövőben…
John Bolton nagykövet: Nos, azt hiszem, ez rossz hír Ukrajna számára. És azt hiszem, hogy az Ovális Irodában lezajlott találkozó után az USA katonai és hírszerzési támogatásának felfüggesztése azt jelezte, hogy Trump egyszerűen készen áll arra, hogy ezt a kritikus támogatást a tárgyalópozíciójának megerősítésére használja Ukrajnával szemben. És Putyin is látja ezt. Ha a NATO többi tagja tudná pótolni a fegyvertámogatást, amelyet az USA esetleg megvon, Ukrajna a végtelenségig folytathatná az ellenállást. De egyáltalán nem biztos, hogy Európa képes lenne erre. Ezért mindenki láthatja mi lesz a vége, és azt, hogy Oroszország felé lejt a pálya.
VBM: Azt láthattuk, hogy Donald Trump elnök hivatalba lépése óta pozitívabban áll hozzá a Kremlhez és Vlagyimir Putyin elnökhöz. Mi a véleménye USA-orosz kapcsolat alakulásáról, és arról az úgynevezett stratégiáról, amely egyes szakértők szerint arról szól, hogy Donald Trump valójában bomlasztani akarja a kínai-orosz kapcsolatokat, és ezért tanúsít több nyitottságok a Kreml felé?
John Bolton nagykövet: Nos, Trump azt hiszi, hogy a nemzetközi ügyekben, ha jó személyes kapcsolatai vannak Vlagyimir Putyinnal, az azt jelenti, hogy az USA-nak jó államközi kapcsolatai vannak Oroszországgal. Azt hiszi, hogy ő és Putyin barátok. Vlagyimir Putyin nem ezt gondolja. És azt sem gondolja, hogy a személyes kapcsolatok felülírják a nemzeti érdekeket. Tudja, melyek Oroszország érdekei. Azonban azt hiszem hogy Trump még Amerika érdekeivel sincs igazán tisztában.
Tehát Putyin könnyen manipulálhatónak tartja Trumpot, és azt hiszem, ezt próbálta tenni az elmúlt két hónapban. Persze, abszolút értelmes az a gondolat, hogy megpróbáljuk elválasztani Oroszországot Kínától, hogy megakadályozzuk a Peking és Moszkva közötti egyértelműen formálódó tengely kialakulását és tökéletesedését. De téves azt gondolni, hogy egy Oroszország előtti kapituláció Ukrajna ügyében eltávolítja majd az oroszokat Kínától. Egy ilyen lépés pont az ellenkező hatást váltaná ki. Ez csak megerősítené Oroszországot abban a hitben, hogy a Nyugat gyenge, hogy a Kínával fennálló kapcsolatai – a segítség, amelyet Kína sok szempontból nyújtott neki az ukrajnai háború alatt – a megfelelő politika Oroszország számára. Tehát közelebb viszi Kínához, nem pedig eltávolítja tőle.
VBM: Vajon ez az USA-orosz kapcsolat Donald Trump elnöksége alatt mit jelezhet Kínának? Mert tudjuk, hogy vannak ambíciói Tajvannal szemben.
John Bolton nagykövet: Nos, nagyon aggódom emiatt. Úgy gondolom, hogy Trump aberráció az amerikai politikában. Nem hiszem, hogy az amerikai közvélemény többségét képviseli. Nem hiszem, hogy az emberek ezért szavaztak rá novemberben. Nem arra szavaztak, hogy tábort váltsanak Ukrajnáról Oroszországra. Gazdasági okokból szavaztak, nem külpolitikai okokból. De az igaz, hogy Kína látja, hogy a Trump-kormányzat nem hajlandó teljes mértékben támogatni Ukrajnát, és arra a következtetésre jut, hogy ha az USA és a NATO nem védi meg a kelet-európai agresszió áldozatát, akkor a kelet-ázsiai agresszió áldozatát sem fogja megvédeni.
Tehát, ha Tajvanban élnék, nagyon aggódnék emiatt, mert azt hiszem, a kínaiak ugyanolyan figyelmesen követik az Ukrajnával kapcsolatos konfliktust, mint bármelyikünk.
VBM: Ön 2018-ban találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel is. Olvastam a könyvében, de láttam az akkori jelentéseket is. A Putyin elnökkel folytatott beszélgetéséből kiindulva ön hogy látja, mi a hosszú távú stratégiája Ukrajnával kapcsolatban, mik a törekvései, céljai? Hajlandó lenne ebben a pillanatban egy békemegállapodást aláírni?
John Bolton nagykövet: Nos, először 2001 októberében találkoztam Putyin elnökkel, röviddel a szeptember 11-i események után, és azóta is találkoztam vele néhányszor. Azt hiszem, pontosan tudja, mit akar. És 2005-ben, az orosz Állami Duma előtt elmondott beszédében is kijelentette, hogy a Szovjetunió felbomlása volt a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája.
Az azt követő években más beszédeiben is gyakorlatilag azt mondta, hogy az Orosz Birodalmat akarja újjáépíteni, tehát nem a Szovjetuniót, hanem az Orosz Birodalmat. És ezen orosz nacionalista felfogás alapján úgy véli, hogy Ukrajna soha nem volt különálló ország, sőt, nem kellene különálló országnak lennie sem Fehéroroszországnak, sem a volt Szovjetunió nagy részének. Tehát azt hiszem, Putyin nem titkolta a forgatókönyvét.
És azt hiszem, nem fog megállni, hacsak Ukrajna és szövetségesei katonailag meg nem állítják. Talán beleegyezik egy tűzszünetbe, az általam korábban említett okokból, mert súlyos költségeket szenvedett el ebben a háborúban. De ez elkerülhetetlenül csak ideiglenes tűzszünet lenne, talán néhány évig tartana.
Végül is az első ukrajnai inváziója 2014-ben volt, és nyolc évet várt a másodikra. Tehát hosszú távon gondolkodik, úgy véli, az idő az ő oldalán van. Előfordulhat, hogy egy adott pillanatban elégedett lesz egy tűzszünettel, amelyet Ukrajna és a Nyugat állandónak tekinthet, de ő ideiglenesnek fog tekinteni.
VBM: Voltak már megbeszélések egy lehetséges ukrajnai békefenntartó misszióról európai csapatokkal és talán némi amerikai légi támogatásról. Persze, voltak egyeztetések biztonsági garanciákról Ukrajna számára az Egyesült Államok és az európai országok részéről. Mit gondol ezekről? Gondolja, hogy a jövőben láthatunk ilyen csapatokat Ukrajnában, amerikai légi támogatással?
John Bolton nagykövet: Nos, azt hiszem, ez nagyon valószínűtlen. Nem hiszem, hogy Trump beleegyezne abba, hogy az USA részt vegyen egy békefenntartó misszióban. Putyin azt mondta, hogy bárhogy alakuljon a békefenntartás, nem lesznek NATO-csapatok Ukrajnában. És még azokból a megbeszélésekből sem derült ki semmiféle konkrétum egy békefenntartó erő küldetéséről, amelyeket az európai NATO-tagok folytattak az elmúlt hetekben.
Egy olyan erő lenne, amely megpróbálná megakadályozni a jogsértést? Készen állna arra, hogy saját katonai erejét használja Oroszországgal szemben, ha az megpróbálná megsérteni a tűzszünetet? Vagy inkább egy hagyományos ENSZ békefenntartó erő lenne, amelyben a békefenntartó csapatok megfigyelőkként vesznek részt, figyelik, mi történik, megpróbálhatnak közvetíteni, és erőszakot csak önvédelem esetén alkalmaznának? Tehát ez két radikálisan eltérő típusú békefenntartás. És nem hiszem, hogy Európa eldöntötte, mit akar.
Tehát sok ilyen részlettel kapcsolatban csak feltételezések léteznek, amelyek nem hiszem, hogy sok megnyugvást nyújtanának Ukrajnának. Minél kisebb a békefenntartó misszió katonai dimenziója, annál kevésbé képes megakadályozni egy orosz jogsértést.
VBM: Azt is tudjuk, hogy az USA és Ukrajna között megbeszélések zajlanak a ritkaföldfémekről szóló megállapodásról. Február végén kellett volna aláírni, de a Fehér Házban tartott találkozó után ez nem történt meg. Most úgy tűnik, megállapodásra jutottak, és ezt a szerződést hamarosan aláírhatják. Gondolja, hogy ennek a megállapodásnak az aláírása növelheti Ukrajna súlyát a tárgyalóasztalnál, ahol az USA támogatására is számíthatna?
John Bolton nagykövet: Nos, azt hiszem, Ukrajnának el kell fogadnia a megállapodást pusztán amiatt, mert Trump kívánatosnak tartja azt, még akkor is, ha nem feltétlenül tűnik számára jó ötletnek. Azt gondolom, Trump úgy véli, hogy két célt ért el. Az első: az USA költségeinek megtérítését, az Ukrajnának nyújtott segítség költségeinek megtérítését. Másrészt Trump azt is mondta, hogy az USA beruházása a kiterjedt ukrajnai bányászati tevékenységekbe a biztonság egy másik formája lenne, amely elrettentené az oroszokat a behatolástól. Nem új keletű ez az elméletet, hogy majd a gazdaság elrettenti a háborús törekvéseket.
Tudunk az 1910-ben megjelent könyvről, amelynek címe A nagy illúzió Nagy-Britanniában, amely azt mondta, hogy Európa most annyira integrált, vagy a háború költségei olyan magasak lennének, hogy soha többé nem lesz háború az európai kontinensen. És persze négy évvel később kitört az első világháború. Tehát az USA bányászati érdekeltségei nem rettentenék el Oroszországot, ha azt gondolná, hogy győzni tud. És az oroszok örömmel invitálnák az USA-t bányászni azokon a területeken, amelyek már Oroszország, nem Ukrajna. Tehát ez egy dolog, ami Trump fejében van. De mint mondtam, ennek ellenére Ukrajnának alá kellene írnia a megállapodásba, amit egyébként nem gondolok túl lényegesnek.
VBM: Amerikai tisztviselők és maga Donald Trump elnök is olyan megjegyzéseket tett, hogy az európai államok nem tesznek eleget a védelemért. És most néhány európai vezető attól tart, hogy az USA kiléphet a NATO-ból, ennek lehetőségéről 2018-ban is lehetett hallani. Tehát gondolja, hogy most van esély arra, hogy az USA kilépjen a NATO-ból, esetleg csökkentheti ennek a szövetségnek a jelentőségét?
John Bolton nagykövet: Nos, nagyon-nagyon aggódom, hogy Trump kilép a NATO-ból. A könyvemben írtam a 2018-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozón történt incidensről, amikor nagyon-nagyon közel állt a kilépéshez. És nem hiszem, hogy meggondolta magát. Nem érti, hogyan működik a Szövetség. Alapvetően azt hiszi, hogy az Egyesült Államok védi Európát, hogy nem kapunk belőle semmit, hogy Európa nem fizet. Nos, a NATO nem így működik. Ha azt hinném, hogy a NATO így működik, én sem támogatnám. De a NATO nemcsak az európai tagok biztonságát növeli, hanem az amerikai biztonságot is. Trump egyszerűen nem érti ezt. Számos utalás fogalmazódott meg arra is, hogy például az USA nem kelne azon NATO-tagországok védelmére, amelyek nem költik a GDP-jök legalább 2%-át védelemre. Ez egy teljesen lehetetlen elképzelés.
Ha megnézed Európát, összetett a kép, van, aki 2%-ot költ, van aki nem. Egy katonai szövetség nem működhet úgy, hogy a tagországai között különbséget tesz. És azt hiszem, Trump tanácsadói tudják ezt. Tudják, hogy ez nem más, mint az Egyesült Államok hivatalos kivonulása felé tett lépés, ami szerintem katasztrofális hiba lenne Amerika és a Szövetség egésze számára.
VBM: De hogyan kellene az európai vezetőknek valójában kezelniük a Trump-kormányt, amikor erről a kérdésről van szó? Mert már megígérték, hogy növelik a katonai kiadásokat.
John Bolton nagykövet: Nos, Trump azt is mondta, hogy szerinte most mindenkinek nem 2%-ot, hanem a GDP 5%-át kellene védelemre költenie. Szerintem az USA-nak is ennyit kellene költenie. Úgy gondolom, hogy vannak globális fenyegetéseink, amelyekkel szembe kell néznünk. Tehát Európának amúgy is át kellene térnie a 2%-ról 3-4%-ra, vagy valami ilyesmire. De igazából nem is a pontos összegről van szó, amelyet az európai NATO-tagállamok a védelemre költenek vagy nem költenek. Trump egyszerűen nem gondol túl sokat a szövetségről.
És, amint az az Atlanticban megjelent cikkből is kiderült, a kormányban olyan emberek veszik körül – akik nem mutatnak túl sok szeretetet Európa iránt – JD. Vance alelnököt is beleértve. És ez egy valós, állandó probléma.
VBM: De ha az USA végül mégis úgy dönt hogy nem lép ki a NATO-ból, akkor ez a most felgyülemlő feszültség elvezethet a NATO felbomlásához? Mert már vannak olyan államok, amelyek támogatják Donald Trump elnök álláspontját.
John Bolton nagykövet: Nos, azt hiszem, néhány európai vezető megjegyzése nagyon kockázatos, mert amikor olyan dolgokat mondanak, mint például Merz német kancellár, aki azt mondta, hogy azt akarja, hogy Németország független legyen az Egyesült Államoktól, vagy Kaja Kallas, az EU külügyi szóvivője, aki azt mondta, hogy a Nyugatnak új vezetőre van szüksége… Óvatosnak kell lenni, hogy ezek hatására Trump ne érezze magát felhatalmazva a NATO-ból való kilépésre. Hiszen Trump azt mondhatja: „az európaiak azt hiszik, hogy meg tudják oldani egyedül. Ha nem akarnak minket, elmegyünk. Semmi gond”. Nem hiszem, hogy ez a helyes válasz. A hidegháború idején a Szovjetuniónak az egyik fő célja a Nyugat megosztása volt, és ez nem sikerült nekik. Ez az egyik oka annak, hogy Oroszország elvesztette a hidegháborút. De most a „szétválás” folyamatában vagyunk, és nagyon-nagyon káros lehet, ha ezt folytatjuk.
VBM: Milyen következményei vannak azoknak a kijelentéseknek, amelyeket Donald Trump elnök tesz, amikor Európáról van szó: a kivonulásról vagy esetleg a csapatok számának csökkentéséről Európában? Ön szerint mik lesznek a hosszú távú következmények? Mert azt is láttuk, hogy például néhány amerikai védelmi vállalat viseli a következményeket. Sok szó esik a F-35 vadászbombázó repülőgépekről, és arról, hogy néhány európai állam ne vásároljon belőlük, mert arra gondolnak, hogy mi lesz, ha az USA egy bizonyos ponton kivonul és valamelyik európai államot ellenségnek tekintheti.
John Bolton nagykövet: Nos, ez megmutatja, miért olyan káros ez az egész kérdés, és Trump tarifajavaslataihoz is kapcsolódik, amelyek gazdasági analfabetizmusról árulkodnak. Vagyis nagy problémák vannak a nemzetközi kereskedelmi rendszerben, amelyek többségét Kína okozza. És amit tennünk kellene, az az, hogy egyesüljünk európai szövetségeseinkkel, Japánnal, Dél-Koreával, Kanadával, és közös frontot alakítsunk ki Kínának a kereskedelmi rendszerrel való visszaélései ellen, ne pedig kereskedelmi háborúba kezdjünk a barátainkkal.
És ez hatással lesz az amerikai védelmi és repülőgépiparra is, csökkentve az európai eladásokat, ezáltal károsítva az amerikai gyártókat, bár Trump azt mondja, hogy vámjai segíteni hivatottak. Az egész egy őrültség, amely híven tükrözi Trump inkoherenciáját. Nincs stratégiai víziója.
Nem dolgoz ki nagyszabású stratégiát. Nem ugyanazt érti politizálás alatt, amit mi. Egymástól független tranzakciós döntések sorozatát hozza meg, amelyek gyakran ellentmondásos következményekkel járnak.
Senki sem mondta, hogy megvédi a NATO-országokat. Gazdasági problémákról, társadalmi problémákról, gyakorlatilag belső problémákról beszéltek. Az amerikai közvéleményt, csak néhány közelmúltbeli felmérésben, megkérdezték: „gondolja, hogy Trump túl közel került Oroszországhoz?”, és az emberek túlnyomó többsége azt mondja: „igen, úgy gondoljuk, hogy túl közel került”.
VBM: Ha a teljes kontextust figyelembe vesszük, még kijelenthető-e az, hogy az USA még mindig megbízható szövetséges Európa számára? Tegyük fel, hogy holnap egy ellenséges ország megtámadja, mondjuk, Észtországot. Gondolja, hogy az USA a segítségére sietne?
John Bolton nagykövet: Nos, azt hiszem, még mindig segítene. Azt hiszem, fontos különbséget tennünk Trump és Amerika többi része között. Az ilyen jellegű kérdéseket nem vitatták meg a 2024-es kampányban. Senki sem beszélt a NATO-tagországok megvédéséről. Gazdasági, társadalmi, azaz belpolitikai vonatkozású problémákról szól a kampány. Néhány nemrég készült felmérés résztvevőitől azt kérdezték: „gondolja, hogy Trump túl közel került Oroszországhoz?”, amire az emberek túlnyomó többsége azt mondta: „igen, úgy gondoljuk, hogy túl közel került”. Tehát azt hiszem, Európának hosszabb távú perspektívában kellene gondolkodnia, amely nem korlátozódik Trump elnökségére. És megértem a már okozott és a további 46 hónapban okozandó károk miatti aggodalmat, de eljön egy pillanat 2029. január 20-án, pontosabban, amikor távozik hivatalából. És a NATO európai tagállamainak biztonsága olyan téma, amely 46 hónapnál sokkal hosszabb ideig fennmarad. Tehát azt hiszem, az embereknek össze kell szorítaniuk a fogukat, el kell ismerniük, hogy nehéz időszakon megyünk keresztül, de meg kell próbálniuk szem előtt tartani a hosszabb távú perspektívát. Ha szétbomlasztjuk a NATO-t, nagyon nehéz lesz helyreállítani. És ez mind a NATO európai tagjait, mind az Amerikai Egyesült Államokat sebezhetőbbé teszi.
VBM: Ön mit gondol, az európai államok képesek az Amerikai Egyesült Államok segítsége nélkül hatékonyan megvédeni magukat?
John Bolton nagykövet: Nos, jelenleg biztosan nem. Azt hiszem, az emberek megérthetik, miért gondolják sokan Amerikában, hogy az európaiak, ahogy Barack Obama is mondta, „ingyen utazók”. 2014-ben minden NATO-tagállam önként beleegyezett abba, hogy 2024-re védelmi kiadásaikat a GDP 2%-ára vagy még annál is magasabb összegre növelik. És még mindig nem tart ott mindenki. Németország 2024-ben végül átlépte a 2%-os küszöböt, de egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy annál kevesebbet szándékozik költeni. Azt hiszem, az európai országok önbecsülése szempontjából is fontos, hogy méltányos arányban oszoljon a felelősség. De azt is fontosnak tartom, hogy az Egyesült Államok elkötelezett tagja maradjon a NATO-nak, maradjon, mert jobban jár vele, akárcsak a NATO európai tagjai. Ez mindenkinek érdeke. Vagyis nem puszta kedvességből védjük Európát. A konfliktust egység és erő felmutatásával tartjuk távol, hogy az ellenfelek vagy potenciális ellenfelek, mint például Oroszország és Kína még csak fontolóra se vegyék a katonai erő alkalmazását a NATO-tagállamok ellen, hiszen ez számukra túl veszélyes lenne. Ez tartja fenn a békét.
VBM: Térjünk át az Egyesült Államok és Románia kapcsolatára. Volt rá példa, hogy néhány konzervatív intézmény az Egyesült Államokban azt követelte a Trump-kormánytól, hogy csökkentse a csapatok jelenlétét Romániában – mert tudjuk azt, hogy több ezer amerikai katona állomásozik Romániában – és hogy állítsa le az Mihail Kogălniceanu bázis modernizációját is, amelynek a jövőben NATO logisztikai központnak kellene lennie. Ön szerint miért a konzervatívoktól érkezik ez a felhívás és van-e arra reális esély, hogy ez megtörténjen?
John Bolton nagykövet: Nos, ez az amerikai konzervatívok, a Republikánus Párt izolacionista szárnya. Mindig is léteztek, de többnyire 1945-ben többnyire eltűntek. Időről időre visszatérnek, és most visszatértek a Trump-kormánnyal. De nem hiszem, hogy a többség osztaná ezt az álláspontot, még a Republikánus Párton belül sem, nemhogy az egész országban. Tehát ezek pillanatnyi politikai kérdések az Egyesült Államokban, és Donald Trump pedig tovább ront a helyzeten, ez igaz. Amint az imént is mondtam: nehéz négy év elé nézünk Trump miatt.
A hosszabb távú perspektívát kell szem előtt tartanunk, mert az észak-atlanti térség békéjével és biztonságával kapcsolatos hosszú távú aggodalmak nem fognak eltűnni. Könnyebb lesz megoldani őket, ha Trump eltűnik, ha sikerül valahogy elkerülni, hogy addig még több kárt okozzon. Mert elismerem, hogy Trump most kárt okoz. Az európai partnereknek most csak annyit tanácsolok: ne rontsák tovább a helyzetet.
VBM: Beszéljünk most picit a Közel-Kelet régióban zajló eseményekről, valamint az USA, Izrael és Irán közötti kapcsolatról. Az Izrael és a Hamász közötti gázai háború, amelyről Donald Trump elnök azt mondta, hogy véget ért, egy hete újraindult, amikor az izraeliek megsértették a tűzszünetet. Mi a véleménye erről? Gondolja, hogy az USA támogatni fogja Izraelt a Hamász gázai infrastruktúrájának megtámadásában és megsemmisítésében?
John Bolton nagykövet: Igen, úgy gondolom, hogy Izrael megsemmisítette a Hamászt, jelentősen károsította a Hezbollah-ot Libanonban. De nyilvánvaló, hogy még mindig képesek harcolni és terrorista műveleteket végrehajtani. Tehát azt hiszem, szinte biztos, hogy Izrael visszatér a Hamász és a Hezbollah elleni régi típusú műveletekhez, amelyeket többször is végrehajtott október 7-i támadás óta. És azt gondolom, hogy az USA támogatni fogja őket. Az igazi kérdés viszont az, hogy vajon a közeljövőben, Izrael úgy dönt-e, hogy megtámadja az iráni nukleáris fegyverprogramot. Szerintem erre most egy nagyon jó alkalom kínálkozik számukra.
Úgy gondolom, hogy az iráni atomprogram nem csak Izraelre, hanem az egész világra nézve jelent fenyegetést. Ezért azt remélem, hogy az USA segíteni fog Izraelnek, mert nem csak Izraelnek kell ezzel a fenyegetéssel szembenéznie.
VBM: Tehát úgy gondolja, hogy az USA a jövőben megpróbálhatja csökkenteni Irán atomprogramját, vagy az iráni nukleáris fegyverek kifejlesztésének lehetőségét?
John Bolton nagykövet: Nos, azt hiszem, Irán már nagyon közel áll. Vagyis azt hiszem, a 2015-ös megállapodás nem állította meg Iránt. Nem hiszem, hogy leállították volna a dúsítási tevékenységüket. Persze attól sem lehet eltekinteni, hogy a megállapodás most amúgy is közel van a lejárati dátumhoz.
Tekintettel arra, hogy Észak-Korea segítséget nyújtott Iránnak az atomprogramjához, és az elmúlt években hat nukleáris eszközt robbantott fel, attól tartok, hogy Irán bármikor átállhat a fegyverkezésre. Ennek veszélye nem csekély, és az is aggodalomra ad okot, hogy Oroszország és Kína atomfegyverekről és a ballisztikus rakétákról technikai információkat szolgáltatott Iránnak. Tehát most az egész világnak az az érdeke, hogy Iránt megállítsa, mielőtt elérné azt a fejlettebb szintet, amelyet Észak-Korea már elért. Azt hiszem, Izrael képes, erre és az USA segíthet neki. És minél hamarább avatkoznak közbe, annál jobb.
VBM: Oroszország, Észak-Korea és Irán egy triót alkot. Mit gondol, ez a két ország segítené Iránt, ha az USA fellép az atomprogramja megsemmisítése érdekében?
John Bolton nagykövet: Nem, nem hiszem. Nem hiszem, hogy megvan hozzá az eszközük.
Izrael egyik feladata a korábbi rajtaütésekben az volt, hogy megsemmisítette azokat az S-300-as légvédelmi rendszereket, amelyeket Oroszország szállított Iránnak, és az Assad-rezsim bukása után megsemmisítette azokat az S-300-asokat is, amelyeket Oroszország adott Szíriának. Ez azt jelenti, hogy Izraelnek akadálymentes az útja Szírián és Irakon keresztül Irán felé. De a veszély az – és biztos vagyok benne, hogy ezek a megbeszélések már folynak – hogy Irán azt kérte az oroszoktól, hogy szállítsanak több S-300-at vagy a kifinomultabb S-400-as légvédelmi rendszert.
Tehát nem hiszem, hogy van értelme Izraelnek megvárni, amíg ez megtörténik. Ez egy másik ok, amiért, jobb lenne mielőbb beavatkozni.