- A londoni Nemzeti Galéria feloldja az 1900 után készült festmények gyűjtésére vonatkozó tilalmat, és nagyszabású felújítási projektbe kezd, amely egy új szárnyat is magában foglal.
- Az új szárnyat rekordösszegű, 375 millió fontos beruházásból hozzák létre.
- Az új szárnyat a Sainsbury épület mögött fogják felépíteni, a tervezőjét egy építészeti pályázaton választják ki; a szárny megnyitását a 2030-as évek elejére tervezik.
- A gyűjtési politika megváltoztatása lehetővé teszi a galéria számára a modern művészet befogadását és a gyűjteményen belüli nemi egyensúlyhiány csökkentését, ugyanakkor piaci versenyt teremt a Tate számára.
A londoni Nemzeti Galéria feloldotta az 1900 után készült festmények gyűjtésére vonatkozó tilalmat, egy nagyszabású újragondolási folyamat részeként, amely egy új szárny felépítésére is kitér. Az új szárny egy rekordösszegű, 375 millió fontos beruházásból valósul meg – írja a The Guardian.
Az új szárnyat a Sainsbury épület mögött építik fel a „Domani Projekt” (olaszul: holnap) keretében, amelyet Michael Moritz Crankstart alapítványa és a Hans and Julia Rausing Trust egyenként 150 millió fontos adományából finanszíroznak. A hiányzó 75 millió fontot a National Gallery Trust és névtelen adományozók biztosítják. Szerdán építészeti pályázatot írnak ki a tervező kiválasztására, az új teret pedig a 2030-as évek elején nyitják meg.
Gabriele Finaldi, a galéria igazgatója szerint a jelenlegi St Vincent House helyén megvalósuló projekt nem fogja megváltoztatni a galéria emberi léptékű hangulatát, amely a Louvre-ral vagy a Pradóval ellentétben egyetlen nap alatt is megtekinthető. Keir Starmer miniszterelnök méltatta a beruházást, hangsúlyozva annak gazdasági és oktatási előnyeit a fiatalok számára.
A 20. században készült művek gyűjtésére vonatkozó döntés jelentős változást jelent, hiszen megszakítja a Tate-tel kötött régi megállapodást, amely csak modern művészetet gyűjt. A galéria már több mint 40, 1900 után készült művel, többek között Picasso és Cézanne festményekkel is rendelkezik. Finaldi úgy véli, hogy e korlát felszámolása lehetővé teszi a művészet „szélesebb körű” bemutatását, és hozzájárulhat a gyűjteményen belüli nemi egyensúlyhiány csökkentéséhez, ahol a 2300 mű közül mindössze 27-et alkottak nők.
Maria Balshaw, a Tate igazgatója üdvözölte a kezdeményezést, és szorosabb együttműködést jelentett be az intézmények között, bár a változás versenyhelyzetet teremthet a Tate számára, amely már most is a látogatók számának csökkenésével és pénzügyi problémákkal küszködik.