- Az utóbbi két évtizedben az állam intézményei tévedtek, amikor elmulasztottak fellépni a szélsőjobboldali megnyilvánulások ellen.
- Ez a mulasztás megágyazott a szélsőséges politikusok színre lépésének.
- Kelemen szerint az új államfő hatalmas feladat előtt áll, hiszen új alapokra kell helyeznie Románia nemzetközi kapcsolatait.
- Szerinte a vámháború kockázata, hogy az USA „Kína karjaiba kényszerítheti az EU-t”.
Az utóbbi 20 évben az állam intézményei tévedtek, amikor nem léptek fel az antiszemitizmus, a legionárius eszméket népszerűsítők és egyéb szélsőséges megnyilvánulások ellen. Mivel ezek a válaszlépések elmaradtak, egyesek azt szűrték le, hogy ez Romániában megengedett. Călin Georgescu és Diana Șoșoacă színre lépésének ez a környezet ágyazott meg, így egyszer csak arra ébredtünk, hogy államelnök-választást kell érvényteleníteni és jelölteket kell eltiltani az államelnöki választáson való indulástól – kommentálta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elmúlt időszakban végbement belpolitikai eseményeket.
Advertisment
Kelemen az Alephnews Off/On the Record című műsorának volt a vendége, ahol belpolitikáról, államelnök-választásokról, Románia nemzetközi kapcsolatairól, a NATO-ról, és Trump vámháborújáról osztotta meg nézeteit.
Szerinte azokban az országokban, ahol van hagyománya a demokráciának, ott a társadalom ellenállóképessége is sokkal magasabb. Romániában ez a hagyomány nem létezik, és ez meglátszik a jelenlegi bizalmi válságban, vélekedett a Szövetség elnöke.
Ajánlott
Kelemen elmondta, a kormánykoalíció által támogatott Crin Antonescuról egészen biztos, hogy bejut a második fordulóba. Szerinte az új államfő hatalmas feladat előtt áll, hiszen nemzetközi szinten a román állam legfőbb képviselőjeként az lesz a szerepe, hogy új alapokra helyezze Románia külkapcsolatait, ezért nagyon aktívnak és dinamikusnak, találékonynak, rugalmasnak és jól informáltnak kell lennie. Jól kell értenie azt is, hogy mi történik a világban: nemcsak a transzatlanti szövetség tekintetében, hanem az EU-ban és szűkebb régiónkban is. Fontos, hogy Romániát jól „lehorgonyozza”, hiszen viharos idők jönnek: a bevezetett vámokkal az Egyesült Államok megváltoztatja a nemzetközi kereskedelem játékszabályait.
Trump vámpolitikája kapcsán elmondta, nem ért egyet minden intézkedéssel, hiszen egyes döntéseit főleg rövid távon nagyon kockázatosaknak tartja, de az vitathatatlan, hogy most az amerikai elnök tárgyalóasztalhoz kényszeríti az országok vezetőit. S bár a Trump bizalmát élvező olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni fontos közvetítő szerepet játszhat az EU és az USA között, Kelemen mégis úgy gondolja, Trumpék kétoldalú tárgyalásokat fognak folytatni az EU-s országokkal a vámok tekintetében. Szerinte a vámháború kockázata, hogy az USA „Kína karjaiba kényszerítheti az EU-t”, ami nem egy üdvös kilátás, tekintettel arra, hogy Európa éveken keresztül mostohán bánt Kínával, a keleti nagyhatalom pedig nem felejt. A vámháború kétségtelenül inflációhoz, illetve bizonyos termékek és szolgáltatások hiányához vezet, azonban Kelemen szerint ezen is túl fogunk jutni. Hangsúlyozta, a nagy kérdés inkább az, hogy azután mi lesz. „Románia új elnökének és az ország vezetésének meg kell találnia az ország számára a mozgásteret az elkövetkező években is” – vélekedett Kelemen Hunor.
Kijelentette, nem ért egyet a tech-oligarchákkal, akik szerint a demokráciának vége, és az országoknak multinacionális vállalatok módjára kellenek működniük, nem államelnökkel, hanem vezérigazgatóval az élükön.
Arról is szó esett, hogy Emmanuel Macron francia elnök a NATO európai pillérének megerősítését támogatja, és a kontinens védelmében egy nagyobb fokú európai felelősségvállalást szorgalmaz. Kelemen ennek kapcsán kijelentette, elképzelhetetlennek tartja a NATO keleti szárnyán a védelem biztosítását az Egyesült Államok nélkül, például a Patriot rakétarendszert nem lehet egyik napról a másikra francia rakétákra cserélni. S noha erős kritika éri az EU országait Amerika részéről a védelmi kiadások alacsony szintje miatt, nincs komolyabb arra utaló jel, hogy a NATO ne működne.