Ilie Bolojan ismét a parlament elé állt, hogy felelősséget vállaljon a második reformcsomagért. Milyen módosításokat fogadott el a kormány?

• Ilie Bolojan öt törvénytervezetért vállalt felelősséget, amelyeket a kormány hétfői ülésén fogadott el.
• A parlamenti képviselőknek joguk van bizalmatlansági indítványt benyújtani minden egyes törvényjavaslatra, amelyért a végrehajtó hatalom felelősséget vállal, és ha az indítványt elfogadják, a kormányt felmentik.
• A felelősségvállalás eljárásában a képviselők és a szenátorok módosító indítványokat, azaz az eredeti szöveg módosításait nyújthatják be.

Ilie Bolojan román miniszterelnök hétfőn este a parlament elé állt, hogy felelősséget vállaljon a különnyugdíjak reformjáért, az egészségügyi reformért, a vállalatok irányításának átszabásáért, az autonóm közigazgatási hatóságok (ANRE, ASF, ANCOM) tevékenységének hatékonysága növeléséért, valamint egyes adóemelésekért.

Ilie Bolojan öt törvénytervezetért vállalt felelősséget, amelyeket a kormány a hétfői ülésén fogadott el – írja a Ziarul Financiar.

A felelősségvállalás eljárásában a képviselők és a szenátorok módosító indítványokat, azaz az eredeti szöveg módosításait nyújthatják be, a kormány eldöntötte, hogy elfogadja-e azokat, majd felelősségvállalással, azaz egy olyan eljárással kényszeríti ki azok elfogadását, amely elkerüli a parlamenti vitát. A parlamenti képviselőknek azonban joguk van bizalmatlansági indítványt benyújtani minden egyes törvényjavaslatra, amelyért a kormány felelősséget vállal, és ha az indítványt elfogadják, a kormányt felmentik.

Milyen módosító indítványokat fogadott el a kormány?

♦ 2025. október 30-ig az ANRE, ASF és ANCOM vezetősége a szenátusi és képviselőházi egyesített költségvetési-pénzügyi és munkaügyi bizottságoknak jelentést nyújt be a hatóságok új szervezeti felépítéséről, valamint egy tájékoztatót a kormánynak.

♦ Az új szervezeti felépítésnek a szakmai álláshelyek 10%-os, az adminisztratív, logisztikai és operatív támogatást nyújtó struktúrákban lévő álláshelyek 30%-os csökkentését kell tartalmaznia az eredeti, 2025. január 1-jén érvényes szervezeti felépítéshez képest.

♦ 2028. december 31-ig az ANRE Bizottság tagjai, az ASF Tanács tagjai, valamint az ANCOM elnökei és alelnökei nem részesülnek bónuszokban vagy prémiumokban.

♦ Az új szervezeti felépítés hatálybalépésétől kezdve, de legkésőbb 2026. január 1-től az ANRE Bizottság tagjai, az ASF Tanács tagjai, valamint az ANCOM elnöke és alelnökei bruttó fizetése/remunerációja/díjazása 30%-kal csökken a 2025. júliusi szinthez képest.

♦ Az ANRE Bizottság tagjainak, az ASF Tanács tagjainak, valamint az ANCOM elnökének és alelnökeinek összesített éves bónusza/prémiuma nem haladhatja meg a miniszteri tisztségre törvényben megállapított havi bruttó díjazás kétszeresét.

♦ A háborús veteránok, özvegyeik, a politikai, etnikai és faji okokból üldözött személyek, a foglyok és a deportáltak mentesülnek a lakásukhoz tartozó épületre és telekre, valamint a tulajdonukban vagy társtulajdonukban lévő egy járműre kivetett adó megfizetése alól. Emellett elálltak a szociális gazdaságról szóló különleges törvény rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésétől, így ezek a szervezetek továbbra is élvezik a jelenleg is érvényben lévő adókedvezményt.

♦ A nagy vagyonokra kivetett kiegészítő adó háromszorosára, 0,3%-ról 0,9%-ra nő. Így a lakóépületek esetében a helyi adóhatóság által közölt adóköteles érték és a 2 500 000 lej közötti különbségre 0,9%-os adókulcsot alkalmaznak; a gépjárművek esetében pedig a beszerzési érték és a 375 000 lej közötti különbségre 0,9%-os adókulcsot alkalmaznak.

♦ Az elektromos járművek esetében a járműadó évi 80 lejről évi 40 lejre csökken. A döntés figyelembe veszi, hogy a PNRR 4. komponensében – Fenntartható közlekedés – a beruházásokat támogató reformok között szerepelnek a nulla kibocsátású közúti közlekedés ösztönzését és a tiszta tömegközlekedés előmozdítását célzó módosítások.

♦ A jelen törvény hatálybalépésétől kezdve a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéjének minimális értékét az előző pénzügyi évre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokban szereplő nettó árbevétel szintje alapján állapítják meg. A Kereskedelmi Nyilvántartó Hivatalban jelenleg bejegyzett társaságok jegyzett tőkéjének értéke változatlan marad, amíg nem haladja meg a 400 000 lejes küszöböt. Azon társaságok esetében, amelyek nettó árbevétele meghaladta a 400 000 lejt, a jegyzett tőke minimális értéke 5 000 lej. Az újonnan alapított korlátolt felelősségű társaságok esetében a jegyzett tőke minimális értéke 500 lej.

♦ A minimális forgalmi adót (IMCA) alkalmazzák azokra a vállalatokra, amelyek éves árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, és nem alkalmazzák a korlátozott kiadásokra vonatkozó mechanizmust a leányvállalatok esetében.

♦ Emellett a levonható kiadásokra vonatkozó 1%-os korlátozási mechanizmust alkalmazzák azokra a vállalatokra, amelyek éves árbevétele kevesebb, mint 50 millió euró.

Lásd alább Ilie Bolojan román miniszterelnök teljes beszédét:

Tisztelt parlamenti képviselők, hölgyeim és uraim! Másfél hónappal ezelőtt a parlament támogatásával elfogadtuk az első intézkedéscsomagot, amely a költségvetési hiány csökkentését és a Románia gazdaságába vetett nemzetközi bizalom helyreállítását célozza. Ez magába foglal népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket, amelyeket az egész országnak el kellett viselnie. Köszönöm a román állampolgároknak a türelmet és a bizalmat, mert megértették, milyen helyzetben vagyunk, és hogy radikális, gyors intézkedésekre van szükség. Ahogy már mondtam, kivételes helyzetekben kivételes intézkedésekkel kell előállnunk. Ma megfizetjük az árát annak, hogy mi, a politikai osztály, sok éven keresztül úgy tettünk, mintha nem vennénk észre a költségvetési realitásokat, és nem szedtük be a bevételeket. Túl sokat költöttünk, és elkezdtük befejezni az alapokba fektetett beruházásokat.

Nem mondtunk igazat a félelemtől, hogy ne ijesztjük meg az embereket, vagy választási kontextusban, hogy ne veszítsünk szavazatokat, ne bosszantsuk a helyi politikai vezetőket, hogy megfeleljünk a pártaktivistáknak. De ugyanez a politikai osztály hivatott ma arra, hogy bizonyítsa, megtanultuk a korábbi mandátumban kapott leckét. Túl gyakran tévesztették össze jó szándékainkat a teljesítménnyel. Egyesek azt hitték, elég, ha belefognak projektekbe, és megfontolatlan költekezésbe bocsátkoztak, anélkül, hogy a holnapra gondoltak volna. Nem félek kimondani ezeket a dolgokat, de most nincs idő sem siránkozásra, sem boszorkányüldözésre. Cselekednünk kell, hogy kijavítsuk az igazságtalanságokat és rendet teremtsünk.

Szeretném nagyon röviden bemutatni önöknek államunk működésének jelenlegi helyzetét, amely ma sok esetben igazságtalan. Számos állami intézmény hemzseg a kiváltságokat, kivételeket élvező alkalmazottaktól, nagy a pazarlás és sok esetben ismeretségi hálón keresztül történnek az alkalmazások. Mindenki úgy boldogul, ahogy tud.

Sok helyen rokonokat alkalmaznak, mások növelik a juttatásokat, mások hamis jelentéseket tesznek, hogy többet kapjanak. És akkor megkérdezem önöket: ilyen Romániát akarunk? Ilyen Romániát akarunk hagyni a gyermekeinkre és az unokáinkra? Szerintem nem. Ezért kérem, támogassák a teljes reformcsomagot és az összes olyan projektet, amelyért ma a kormány felelősséget vállal a parlament előtt. Amikor elindítottuk az egész folyamatot, azt mondtuk, hogy három alapvető irányvonalunk van: rend az országunk pénzügyeiben, jó kormányzás és a polgárok iránti tisztelet. Ezek maradnak a mi viszonyítási pontjaink. Szeretnék köszönetet mondani a kabinetem tagjainak, akik ezen az intézkedéscsomagon dolgoztak, mert ez egy csapatmunka volt minden miniszter részéről, függetlenül a politikai színezettől.

Tudom, hogy ez a törvénycsomag nem tökéletes, de ez a román állam korrektségének és a román állampolgárok iránti tisztelet újraalapozása. Ez az intézkedéscsomag méltányosságot hoz, megszünteti a pazarlást és a kiváltságokat, megszünteti a szinekurákat, és tiszteletet és igazságosságot hoz az emberek számára, egyszóval, egy korrektebb államot alapoz meg a román állampolgárokkal szemben. Ha szükséges lesz egyes politikák kiigazítása, meg fogjuk tenni. Ha tehermentesíteni tudjuk az embereket az adóterhektől anélkül, hogy újra felborítanánk a gazdaságot, meg fogjuk tenni. Azt hiszem, a jövő év közepe felé, ha tovább haladunk, azt fogjuk látni, hogy sikerült végrehajtani egy pályakorrekciót. Onnantól kezdve lehetnek kilátások a gazdasági növekedésre. Egy dolgot azonban nem fogok megváltoztatni: továbbra is elmondom az embereknek az igazságot, anélkül, hogy kozmetikáznám a valóságot. Nem fogok illúziókat és hiú ábrándokat kelteni, amíg a kabinetem tagjai és a parlamentben az önök támogatását élvezem.

Bizalommal tovább fogok haladni az országunk jövője felé vezető úton. Hölgyeim és uraim! Az első projekt, amelyért felelősséget vállalunk, a bírák nyugdíjreformjáról szól. Helyre kell állítanunk az igazságosságot. Fenntartjuk a tiszteletet a bírák iránt, tisztában vagyunk a társadalomban betöltött jelentős szerepükkel, de ugyanakkor biztosítanunk kell a méltányosságot. A román bírák ma 48-49 éves korukban mennek nyugdíjba. A bírák átlagos nyugdíja meghaladja a 24 000 lejt, de számos nyugdíj eléri a 35 000–40 000 lejt is, különösen azoknak a bíráknak a nyugdíja, akik vezetői pozíciókat is betöltöttek. Az általunk javasolt reformmal egy 10 éves átmeneti időszak veszi kezdetét, amelynek végén a bírák 65 évesen, a standard nyugdíjkorhatárban fognak nyugdíjba menni.

A bírák nyugdíjreformjáról

Romániában a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idő 25 évről 35 évre nő, ahogy a többi állampolgár esetében. Eddig a nyugdíj összege az utolsó nettó jövedelem 100%-a volt. Ezt a százalékot az utolsó havi nettó jövedelem 70%-ában maximáltuk. Még ezzel a csökkenéssel is a bírák nyugdíja jelentős marad. Nehéz azt állítani, hogy egy 14 000–15 000 lejes átlagos nyugdíj nem biztosítja azt az anyagi függetlenséget és tiszteletet, amelyre egy bírónak szüksége van, a nemzetközi normák vagy az Alkotmány szerint. Láttam a bírák tiltakozásait, és azt akarom, hogy világos legyen, hogy ez nem a bírák elleni törvény, hanem a méltányosság és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom mellett kiálló törvény. A bírói kar a jogállam alapvető pillére marad, és az irántuk érzett tiszteletünk nem kérdéses.

Az egészségügyi reformról

Egy korrekt állam, amely tiszteli a románokat, nem működhet egy minden beteg számára hozzáférhető, hatékony, tisztességes orvosi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi rendszer nélkül. Bár az egészségügyi költségvetések évről évre nőttek, bár az elmúlt években nagy fizetésemelések voltak, és beruházások történtek a rendszerben, ez nem tükröződött eléggé az orvosi szolgáltatások minőségének javulásában, és eközben a problémák felhalmozódtak. Itt az ideje, hogy megtegyük, amit már régóta meg kellett volna tenni.

A projekt, amelyért felelősséget vállalunk a parlament előtt, több rendet és korrektséget hoz a rendszerbe, több törődést a betegek és a nekik szánt erőforrások iránt, csökkenti a pazarlást és hozzáférhetőbbé teszi a rendszert. Három fontos irányát emelném ki ennek a reformnak.

Először is, az általunk javasolt reform abból az elvből indul ki, hogy a betegeket a kórházi zónából a háziorvosi és szakorvosi ellátás felé tereljük, a szükségtelen kórházi beutalások megszüntetése érdekében. Több mint 3 milliárd lej takarítható meg, amelyet vissza lehet forgatni az orvosi szolgáltatások minőségének emelésébe. A háziorvosok fizetési módja megváltozik. Hangsúlyt fektetünk a betegeknek nyújtott szolgáltatásokra, amelyek a fizetés több mint kétharmadát teszik ki. A kifizetett pénznek csak egyharmada alapul a listán szereplő betegek számán.

A második fontos irány, hogy hozzáférhetőbb szolgáltatásokat nyújtsunk. Az elszigetelt közösségekben élő betegek gyorsabban jutnak majd elsődleges konzultációkhoz. Az idősek, a krónikus betegek és a fogyatékkal élők további költségek nélkül részesülnek otthoni gondozásban. Megváltozik az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférést biztosító mechanizmus is, oly módon, hogy az kiszámítható legyen, és ne terhelje a közpénzeket, ösztönözve a generikus gyógyszerek felírását.

A harmadik irány a felelősségre, a teljesítményre és a pénzügyi fegyelemre vonatkozik a rendszerben, különösen a kórházak szintjén, a professzionális menedzsment biztosítása érdekében. A szerződések teljesítménymutatókon fognak alapulni, az értékelés átlátható lesz, és megszűnnek a versenyvizsga nélküli kinevezések. Nő a menedzserek és a főorvosok felelőssége. Egyértelmű szankciók és mechanizmusok kerülnek bevezetésre a fiktív szolgáltatásokra fordított összegek visszaszerzésére, azokra a gyakorlatokra, amelyekkel néha pénzt csapoltak le a költségvetésből.

Nő az orvosi szolgáltatásokra fordított kifizetések aránya, és csökken a fizetések aránya. Így a közkórházakat arra ösztönzik, hogy a lakosság valós egészségügyi szükségletei alapján fejlesszék tevékenységüket. Megerősítjük a nyilvános hálózatot a „stratégiai fontosságú kórházak” kategóriájának bevezetésével. Ez segíteni fogja a beruházások és a felszerelések prioritásainak meghatározását a létfontosságú egységek számára az orvoshiány okozta válságok kezelésében. Ugyanakkor a magánkórházakat is nagyobb felelősségre sarkalljuk. Ezeknek viselniük kell a költségeket, ha a beteget indokolatlanul elbocsátják, és 48 órán belül ugyanazzal a patológiával felveszik egy közkórházba. Kérem a támogatásukat ezen intézkedések tekintetében, amelyek segítenek megállítani a pazarlást és jobban felhasználni a közpénzeket az egészségügyi rendszerben, ugyanakkor a betegeket is támogatva.

Az állami vállalatok reformjáról

Meg akarjuk szüntetni az állami vállalatok vezetőinek érdemtelen díjazását. Azt akarjuk, hogy azok az emberek, akik ezeket a vállalatokat vezetik, az állampolgárok javára teljesítsenek. És a kormányzati ügynökség, amely felügyeli ezeket a vállalatokat, nagyobb hatalommal rendelkezzen annak garantálására, hogy a megfelelő emberek kerüljenek a megfelelő vezetői pozíciókba. Ennek érdekében a javasolt változtatások több szinten történnek. A jövőben nem lesz lehetséges, hogy ezeknek a vállalatoknak a vezetése jelentős összegeket vegyen fel, ha azoknak nincs közük a vállalatok teljesítményéhez, és különösen az embereknek kínált termékek vagy szolgáltatások minőségéhez. A felügyelőbizottság nem-végrehajtó tagjai havi juttatást kapnak, amely legfeljebb az adott tevékenységi osztályban lévő két átlagos fizetéssel egyenlő. A végrehajtó tagok legfeljebb három ilyen fizetést kapnak fix jövedelemként, ha teljesítenek és megfelelnek az összes teljesítménykritériumnak. További két juttatást kaphatnak bónuszként.

Ilyen bónuszok csak évente egyszer adhatók, és csak a pénzügyi helyzet függvényében. Korábban akár kilenc juttatást is kaphattak. A második intézkedés: teljesítménymutatók és a juttatások korlátozása. Mostantól a teljesítménymutatók legalább fele pénzügyi és számszerűsíthető lesz: profit, eladósodottsági szint, megvalósított beruházások. Nem a megtartott ülések számáért fizetünk, hanem azért, ami az ülések után történik. Korlátoztuk a napidíjakat, a pótlékokat, a szolgálati autók beszerzését és használatát és más juttatásokat, amelyeket egyes esetekben visszaélésszerűen és diszkrecionálisan használtak fel jövedelemkiegészítésként.

A harmadik intézkedés: a felügyelőbizottságok a jelenlegihez képest körülbelül egyharmaddal kisebbek lesznek. Eddig az autonóm intézmények felügyelőbizottságának lehetséges maximális létszáma 3 fő volt a dualista rendszerű társaságoknál. A felügyelőbizottságok 3 és 5 tagból fognak állni, a nagyvállalatoknál a felügyelőbizottságok szintén 3–5 tagból fognak állni. Kevesebb tagból, de kompetensebbekből. Az 50-nél több alkalmazottal és 7,3 millió eurónál nagyobb forgalommal rendelkező vállalatok esetében a kiválasztás nagyobb tapasztalattal rendelkező, toborzó cégeken keresztül történik, amelyek képesek szakembereket vonzani. Továbbá egy köztisztviselő csak egy felügyelőbizottságban vehet részt.

A negyedik intézkedés: nagyobb hatalom a közvállalatok kinevezéseit és teljesítményét felügyelő kormányzati ügynökségnek. A Közvállalatok Teljesítményének Megfigyelésére és Értékelésére Szolgáló Ügynökség lesz a rendszer mozgatórugója. Ez fogja érvényesíteni vagy érvényteleníteni a kiválasztási eljárásokat. Felügyeli, hogy a teljesítménymutatók helyesen legyenek meghatározva és betartva. Létrehoz egy professzionalizációs magot a jövőbeni igazgatósági tagok számára.

A hatékony menedzsment jelentős megtakarításokat eredményez, jobb szolgáltatásokat nyújt, és a megtakarított pénzt oda tudjuk utalni, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Az ASF, ANRE, ANCOM reformjáról

A román kormány felelősséget vállal a parlament előtt az ország három legfontosabb szabályozó hatóságának reformjáért: a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságért, a Nemzeti Energiaügyi Szabályozó Hatóságért és a Nemzeti Hírközlési Igazgatási és Szabályozási Hatóságért. Mindhármat azért hozták létre, hogy fenntartsák az egyensúlyt az energia, a pénzügyi és a telekommunikációs piacokon. Sajnos ezek a szabályozó és ellenőrző hatóságok az évek során mesterségesen felduzzasztott személyzeti rendszerekkel és, ami még súlyosabb, olyan fizetési szintekkel rendelkeztek, amelyeknek már semmi közük nincs az ország gazdasági realitásaihoz.

Ez a törvényjavaslat rendet teremt és egyértelmű szabályokat vezet be. Ezzel a törvénnyel az ASF, az ANRE és az ANCOM autonóm hatóságok átstrukturálását javasolják. Így, először is, a szakmai álláshelyek 10%-os, a támogató álláshelyek 30%-os csökkentését javasolják. Anomália, ha a közigazgatási apparátus aránytalanul nagy a szakmai apparátushoz képest. Másodszor, a szervezeti felépítés átstrukturálását javasolják, és az új struktúráknak egyértelmű szabályokat kell követniük: az osztályok nem haladhatják meg a teljes álláshelyek 20%-át. Nem hozhatók létre a romániai foglalkozási osztályozásban nem szereplő funkciók, és megszűnnek a feladatkörök átfedései. Harmadszor, a juttatások szintje: 30%-kal csökkentjük az összes alkalmazott fizetését és a vezetőség díjazását.

Ha az állampolgároktól a költségvetési fegyelem szabályainak elfogadását kérjük, akkor nem tarthatunk fenn párhuzamosan olyan vezetőségeket, amelyek a köztisztviselőkéhez képest többszörös jövedelmet keresnek. Emellett korlátozzuk a vezetők által maguknak adható bónuszokat: a következő évekre legfeljebb a miniszteri tisztségre megállapított havi juttatás kétszeresét. Ezek a bónuszok felfüggesztve maradnak. Szükség volt ezekre az intézkedésekre, hogy ne ismétlődjön meg az a helyzet, amikor a vezetőség saját magának ad korlátlan prémiumokat, még olyan időszakokban is, amikor az általuk felügyelt piacokon lévő vállalatok csődbe mentek, ami jelentős következményekkel járt a fogyasztókra nézve. Végül, de nem utolsósorban, bevezetjük az átláthatóságot: a törvény előírja, hogy a szervezeti felépítéseket és a fizetési szinteket közzé kell tenni az intézmények honlapjain. Ez a románok iránti tisztelet gesztusa és a felelősségvállalás gyakorlata.

Ezek az intézkedések megerősítik a szabályozó és ellenőrző hatóságokat. Ezeket nem szabad úgy tekinteni, mint a klientúra jutalmazásának helyszínét, vagy ahol a kiváltságok fennmaradnak. A professzionalizmus, a hatékonyság és a feddhetetlenség példáinak kell lenniük.