Global Firepower: Románia az 51. helyet foglalja el a világ legerősebb hadseregeinek rangsorában. Megérdemeljük ezt a pozíciót?

A román hadsereg az elmúlt években több mint 20 milliárd euró értékű szerződést írt alá, jövő évtől új felszereléseket, Abrams harckocsikat, Tunet tarackokat és Naval Strike Missile hajóelhárító rakétákat kap. A Global Firepower által összeállított katonai erőket rangsoroló listán Románia több mint 150 ország közül az 51. helyet foglalja el.

Mennyire erős a román hadsereg, és mennyire védett a lakosság?

A lakosság védelme ebben a pillanatban megfelelő, elsősorban azért, mert Románia a NATO tagja, és másodsorban azért, mert az országnak nincs közös határ Oroszországgal. Az kontinens észak-keleti részén, Lengyelország és a balti államok esetében a helyzet sokkal érzékenyebb.

Vannak azonban olyan területek is, amelyek nem örülhetnek teljes körű védettségnek – a Tulcea megye északi részén élőket több mint 60 alkalommal riasztották már, ezen a területen a kormánynak többet kellene tennie a lakosok biztonságáért.

A román hadsereg ugyan az 51. helyet foglalja el ebben a rangsorban, azonban nem feltétlenül szolgál rá: nagyon sok fegyverrendszer csak névlegesen létezik. Például a román hadsereg három fregattja közül az egyik szovjet rendszerekkel rendelkezik, a másik két fregatton pedig egyáltalán nincsenek rakétarendszerek.

Mi három fregattal szerepelünk a Fekete-tengeren. Ha három tökéletesen felszerelt, működőképes fregattja lenne az országnak, az felérne egy haditengerészeti erővel a Fekete-tengeren.

Ugyanez vonatkozik az öt harckocsizászlóaljra is – az öt harckocsizászlóaljból három T-55-ös, 60 éves harckocsikkal rendelkezik, a negyedik zászlóalj TR-85-ös, 50 éves harckocsikkal van felszerelve és egy további zászlóalj TR-85M-es, 50 éves tankokkal rendelkezik – noha ezeket 35 évvel ezelőtt modernizálták.

Tehát eléggé gyenge a felszerelés, noha számok szintjén a román hadsereg jól áll. A tüzérségi eszközök tekintetében is jól áll az ország, hiszen több száz darabbal rendelkezik, még ha egyetlen 155 milliméteres tüzérségi eszköz sem áll rendelkezésre, egyetlen vontatott darab sincs, az önjáróról nem is beszélve. Mindezek azt mutatják, hogy még nagyon sok a tennivaló a román hadseregben.

Ennek ellenére az 51. helyen állunk, mert a Global Firepower szakértői által figyelembe vett mutatók tekintetében Románia nem áll túl jól, elsősorban a katonák számát illetően.

Romániának mindössze 70.000 katonája van. A jelenlegi védelmi miniszter azt mondta, hogy megteszi a lépéseket a szám 120.000-re való növelésére, azaz 50.000 katonával növelné az állományt, de a Nemzeti Védelmi Stratégia nem ír erről semmit, csak az üres pozíciók betöltéséről szól. Előfordult, hogy egyes egységekben a pozícióknak mindössze 70%-a volt betöltve.

A 70.000 katonából körülbelül 30.000 a szárazföldi erőkben szolgál, ebből kevesebb, mint 20.000 léphetne harcba, ami két hadosztályt jelent, és ami mindössze egyetlen határ menti megye megvédésére elegendő.

Gyakorlatilag a román hadsereg szervezeti felépítése még mindig azokhoz a küldetésekhez igazodik, amelyekben több mint 20 évig részt vett – a más kontinenseken zajló békefenntartó küldetésekhez.

Most fel kell építeni egy területi hadsereget, amely jól szervezett tartalékosokkal rendelkezik. Jövő évtől életbe lép az önkéntes katonai szolgálat is, de évtizedekig fog tartani, amíg a hadsereg tartalékát újra felépítik. Más, ezzel párhuzamos programokra is szükség lenne, és természetesen meg kellene növelni a hadsereget. A szárazföldi erők esetében sok szakértő egy harmadik hadosztály felállításáról is beszél, hogy megerősítsék a moldvai régiót.

Továbbra is háború zajlik a határon. Vajon Zelenszkijnek sikerül-e újraindítania a béketárgyalásokat?

Már nemcsak Ukrajna tesz erre erőfeszítéseket. Dmitrij Peszkov azt mondta tegnap, hogy a Kreml is szeretné a tárgyalások újrakezdését. A probléma az, hogy Oroszország nem nyerhet, Ukrajna pedig nem veszítheti el ezt a háborút.

Ne felejtsük el, hogy a második világháborúban a Vörös Hadsereg négy év alatt jutott el Berlinig, Putyin hadserege pedig három és fél éve nem tud átjutni Pokrovszk városán Donyeck régióban, és elfoglalni ezt a régiót, azt nem is említve, hogy ugyanazt a régiót a 2014-es kampányban is megtámadták.

Oroszország idén körülbelül 5000 négyzetkilométert hódított meg, ami Ukrajna területének kevesebb mint 1%-a.

Oroszországra nyomást gyakorolnak a szankciók, amelyeket az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada is bevezetett, hogy meggyőzzék Putyint, mondjon le a Donyeckben lévő 5.000 négyzetkilométerről, és egyezzen bele a tűzszünetbe a jelenlegi frontvonalon.

Természetesen nyomást gyakorolnak Zelenszkijre is – az a forgatókönyv is az asztalon van, mely szerint ő mondjon le az 5000 négyzetkilométerről, ajánlja fel Oroszországnak, szintén a békéért cserébe.

A probléma – és ez az európai vezetők nagy aggodalma – a béke tartós biztosítása, mivel a 2014-es kampány után is volt béke, és Putyin akkor is megesküdött, hogy nem támad újra, mégis megtámadott.

Az európai vezetők azon tűnődnek, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy Putyin nem támadja meg újra Ukrajnát vagy egy másik NATO-országot –főként annak fényében, hogy a titkosszolgálatok által gyűjtött nagyon sok információ is mutatja, hogy Oroszország egy NATO-állam megtámadására készül. Tegnap a német külügyminiszter azt mondta, hogy erre akár 2029-ig is sor kerülhet. És az ilyen információk folyamatosan keringtek az utóbbi időben.

Exit mobile version