- Az áprilisi választási kampány nem volt sem konstruktív sem mérsékelt, állítja a politológus.
- Szerinte ennek ellenkezője történt: elmélyült a bizalmi válság.
- A tavalyi választás érvénytelenítése rányomta a bélyegét a kampányra, amelyet feszült hangulat és nacionalista üzenetek jellemeztek.
Az áprilisi választási kampány nem volt sem konstruktív, sem mérsékelt, éppen ellenkezőleg: elmélyítette a bizalmi válságot, és egyértelművé tette, hogy mennyire polarizálttá vált a társadalom – véli Cristian Pîrvulescu politikai elemző.
A politológus szerdán az Agerpresnek elmondta, hogy a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése rányomta a bélyegét a kampányra, amelyet feszült hangulat és nacionalista üzenetek jellemeztek. „A programok, megoldások és a jövőkép helyett a jelöltek a közvetlen és közvetett támadásokra, a személyes lejáratásra és a félelmet vagy felháborodást keltő témákra összpontosítottak’ – vélekedett az elemző.
Pîrvulescu szerint a kampány központi témája a választás megszervezésének megkérdőjelezése volt, ami a „rendszerpárti” jelölteket védekezésre kényszerítette. Ugyanakkor több párt és jelölt a félelem és a „közvetlen veszély” retorikáját használta a szavazók mozgósítására. „Az elmaradt második forduló témája a választási intézményekkel szembeni bizalmatlanság szimbólumává vált. Több jelölt azt sugallta, hogy egyes politikai szereplőket vitatható módszerekkel kiiktattak a versenyből” – magyarázta, hozzátéve, hogy a tavalyi elnökválasztás manipulálásával kapcsolatos spekulációk kedveztek az összeesküvés-elméleteknek és tovább szították a feszültséget.
A politológus szerint ebben a kampányban a negatív érzelmek (frusztráció, felháborodás, szarkazmus) a jelöltek diskurzusában és a választók reakcióiban is megjelentek, a közösségi oldalak pedig a kemény, gyakran racionális érveket nélkülöző konfrontáció terepei voltak. „Az áprilisi kampány nem volt sem konstruktív, sem mérsékelt, hanem éppen ellenkezőleg, elmélyítette a bizalmi válságot” – jelentette ki az elemző.
Kiemelt fotó: Tom Barrett / Unsplash