Egyre gyakoribbak a fiktív álláshirdetések. Miért szaporodnak a „szellemmunkahelyeknek”?

• A „ghost job” olyan álláshirdetés, amely nem vonatkozik egy valós munkahelyre.
• A hirdetésekkel a vállalatok a piacot tesztelhetik.
• A menedzserek a „ghost jobokat” az alkalmazottak nyomás alá helyezésére is használhatják.
• Az álláskeresők számára a „ghost jobok” frusztrációt okoznak.
• Idén Romániában leggyakrabban sofőrt kerestek.

Vannak nyugati cégek, amelyek úgy működnek, mint a román kormány: olyan állásokat hirdetnek meg vagy vágnak le, amelyek nem is léteznek. Egyes cégek ezen hirdetéseken keresztül tesztelik a munkaerőpiacot és a bérszinteket.

A szellemhirdetések révén CV-ket gyűjthetnek a cégek

Amerikában, Nagy-Britanniában és Németországban az álláshirdetések akár 22 százaléka is olyan munkákra vonatkozhat, amelyek nem léteznek. Ezeket „ghost joboknak” nevezik, és a gyakorlatot a vállalatok több okból is alkalmazzák: például önéletrajzokat akarnak gyűjteni későbbre, vagy a piacot tesztelik, hogy lássák, milyen jelöltek jöhetnek számításba és milyen fizetést kérnek, vagy a pozíció létezik papíron, de a betöltése zárolva van, esetleg adatgyűjtés a cél.

Egyes menedzserek azért tesznek közzé ilyen hirdetéseket, hogy nyomást gyakoroljanak az alkalmazottakra, vagy bebizonyítsák a főnökeiknek, hogy több emberre van szükségük.

A jelöltek számára a „ghost jobok” frusztrációt és az önbizalom csökkenését okozzák. Romániában azonban van kereslet munkaerőre. Idén a legtöbb cég sofőrt keresett, különösen a B kategóriás autóvezetői engedéllyel rendelkező sofőrt, árukihordó sofőrt és a kamionsofőrt kerestek.