Az európaiak 51%-a tart az Oroszországgal vívott háborútól a következő években és úgy véli, hogy Trump magára hagyta Európát

• A felmérésbe bevont európaiak 51%-a úgy véli, hogy a következő években „magas” az Oroszországgal vívott háború kockázata.
• Felmérés: az európaiak 18%-a szerint az Oroszországgal való konfliktus kockázata „nagyon magas”.
• Az európaiak 48%-a úgy véli, hogy Donald Trump Európa ellensége, az arány 4 ponttal magasabb, mint 2024-ben.
• A felmérés bemutatja, hogyan befolyásolják Donald Trump nyilatkozatai az európaiak percepcióját.
• A megkérdezettek úgy érzik, az USA, pontosabban Donald Trump elnök magára hagyta Európát.
• Vlagyimir Putyin ismét megfenyegette Európát, mondván, készen áll a háborúra.
• Mandon francia tábornok figyelmeztette a franciákat: Készüljenek fel arra, hogy elveszítik gyermekeiket a Kreml miatt.
• A svéd vezérkari főnök: 2-3 éven belül Oroszország háborút indít Európában.
• Litvánia 2026-tól újra bevezeti a kötelező katonai szolgálatot.
• Franciaország újraindítja az önkéntes katonai szolgálatot. Romániában is lesz hasonló program jövőre.
• Az új békejavaslat 27 pontból áll, és 4 kategóriára oszlik.
• Vlagyimir Putyin azt mondja, hogy a terv minden pontját megvitatta Witkoffal. A beszélgetés „szükséges” volt.
• Putyin: Vagy fegyveres eszközökkel szabadítjuk fel ezeket a területeket, vagy az ukrán csapatok elhagyják ezeket a területeket.
• Trump azt mondja, Putyin békét akar. Az amerikai elnök kereskedelmi kapcsolatokat létesítene Oroszországgal.
• Emmanuel Macron kijelentette, hogy az Egyesült Államok kompromisszumot fog kötni az ukrán területet illetően.

Puskaporos hordón ülünk? Úgy tűnik, hogy a legtöbben ezt gondolják egy nemrégiben, az Európai Unió 9 tagállamában végzett felmérés válaszadói közül. A megkérdezett európaiak 51%-a úgy véli, hogy a következő években „magas” az Oroszországgal vívott háború kockázata, míg 18% szerint „nagyon magas”.

A felmérés eredményei mindössze egy nappal azután jelennek meg, hogy Vlagyimir Putyin ismét megfenyegette Európát. Witkoff ma találkozik az ukrán delegáció képviselőjével, miután a Putyin elnökkel tartott 5 órás moszkvai találkozó látszólag nem hozott eredményt.

Felkészült-e az európai lakosság egy lehetséges konfliktus kezelésére?

Az európaiak fele valószínűnek tart egy Oroszországgal való konfliktust, és szinte ugyanannyian, 48%-uk Donald Trumpot is Európa ellenségének tartja, valószínűleg Európa biztonságával kapcsolatos nyilatkozatai és döntései miatt. Például a közelmúltban döntöttek az amerikai katonai jelenlét csökkentése mellett Romániában.

Az európaiak a fegyverkezési és önkéntes vagy kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésére irányuló programokat is háborús előkészületeknek tekintik, bár ezek csak az esetleges konfliktus elrettentésének módszerei. Ugyanakkor az Oroszország részéről érkező fenyegetések is felerősödtek Európa szintjén: például szabotázsakciók történnek a Balti-tengeren, drónok jogosulatlanul repülnek át fontos infrastrukturális pontok felett, behatolnak Románia és Lengyelország légterébe, valamint fontos vezetők nyilatkozzák azt, hogy szerintük Oroszország a következő 2-3 évben újabb háborút indít.

Miközben Európa fegyverkezik, kötelező vagy önkéntes katonai szolgálatot vezet be, Oroszország is azt mondja, készen áll a háborúra, bár látszólag a békekötésről tárgyalnak.

Hogyan zajlanak ezek a megbeszélések az ukrajnai háborúról?

Putyin elnök Indiába érkezésekor kijelentette, hogy az új békejavaslat 27 pontból áll, négy kategóriára oszlik. Ezt mutatta be neki Witkoff kedden, Moszkvában. Azt is elmondta, hogy a Witkoffal tartott találkozó több órán át tartott, mivel Oroszország nem látta az összes legújabb javaslatot, ezért a lista minden pontját meg kellett vitatni.

„Szükséges beszélgetésnek” nevezte a Witkoffal folytatott tárgyalást, amely a Donald Trump elnökkel Alaszkában kötött megállapodáson alapult, de részleteket nem volt hajlandó közölni. Az orosz vezető ismét megfenyegette Ukrajnát Donbásszal kapcsolatban, ahol a kijevi erők a terület jelentős részét birtokolják: „Vagy fegyveres eszközökkel szabadítjuk fel ezeket a területeket, vagy az ukrán csapatok elhagyják ezeket a területeket, és abbahagyják az emberölést.”

Ezzel egyidejűleg Donald Trump elnök is nyilatkozott, és közölte, hogy Putyin készen állna a békére, és Oroszország szívesen kereskedne az USA-val.

A tárgyalások során azonban a nagy problémák továbbra is fennállnak: az ukrán területek kérdése, Ukrajna NATO-tagsága és a biztonsági garanciák. Már az első pontnál is eltérőek a felek nézetei.