Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

• Krasznahorkai László magyar író nyerte idén az irodalmi Nobel-díjat.
• A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai látnoki erejű műveiért kapja az elismerést, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét.
• Az 1954-ben, Gyulán született Krasznahorkai először 1985-ös debütáló regényével, a Sátántangóval hívta fel magára a figyelmet.
• Csodálói közé tartozik Susan Sontag, aki „az apokalipszis kortárs magyar mesterének” nevezte.

Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. Krasznahorkai látnoki erejű műveiért kapja az elismerést, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét – derül ki a hivatalos indoklásból.

Az 1954-ben, Gyulán született Krasznahorkai először 1985-ös debütáló regényével, a Sátántangóval hívta fel magára a figyelmet, a regény közel három évtizeddel később, 2013-ban elnyerte az angol nyelvű Legjobb Fordított Könyv díját.

Gyakran posztmodernként írják le, Krasznahorkai hosszú, kanyargós mondatairól, disztópikus és melankolikus témáiról, valamint arról a könyörtelen intenzitásról ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. A Sátántangót híresen hétórás filmmé adaptálta Tarr Béla rendező, akihez Krasznahorkait hosszú kreatív partnerség fűzi.

Krasznahorkai karrierjét a nyelv mellett az utazás is formálta. Először 1987-ben hagyta el a kommunista Magyarországot, egy évet töltött Nyugat-Berlinben egy ösztöndíjjal, majd később Kelet-Ázsiából – különösen Mongóliából és Kínából – merített ihletet olyan műveihez, mint az  Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt.

A Háború és háború című regényén dolgozva sokat utazott Európában, és egy ideig Allen Ginsberg New York-i lakásában élt, a legendás Beat költő támogatását kulcsfontosságúnak nevezve a regény befejezéséhez.

Csodálói közé tartozik Susan Sontag, aki „az apokalipszis kortárs magyar mesterének” nevezte, míg WG Sebald meglátásainak egyetemességét dicsérte. 2015-ben Krasznahorkai lett az első magyar író, aki elnyerte a Man Booker International díjat.