- Vlagyimir Putyin elcsatolná Donbászt, emellett Herszonban és Zaporizzsjában befagyasztaná a frontot.
- Zelenszkij nem akar lemondani Donbászról.
- Zelenszkij tűzszünetet, légi fegyverszünetet és az infrastruktúra elleni támadások leállítását követeli.
- Volodimir Zelenszkij hétfőn Washingtonban találkozik Donald Trump-pal, hogy megvitassák az ukrajnai háború kapcsán történt fejleményeket.
- A találkozóra Ursula von der Leyen, Friedrich Merz, Emmanuel Macron, Alexander Stubb, Mark Rutte, Keir Starmer és Giorgia Meloni is elkíséri az ukrán államfőt.
- Trumpnak nem sikerült tűzszünetet kötnie, sem egyéb megállapodást elérnie Ukrajna számára a Putyinnal tartott csúcstalálkozón.
Az európaiak nem hagyják a béketárgyalásokat Donald Trumpra és Vlagyimir Putyinra, még akkor sem, ha a két vezető az alaszkai csúcstalálkozón megállapodott abban, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat kell kapnia.
Advertisment
A hétvégén Brüsszelben gyűlésezett a „Hajlandók Koalíciója”, amelyet Franciaország, Németország és Nagy-Britannia vezetői hívtak össze, hogy megvitassák, miként támogathatják Zelenszkijt, akit Trump hétfőn vár a Fehér Házba. Nicușor Dan is részt vett a megbeszélésen.
Miért van szükség erre az újabb találkozóra?
Trump nagy elvárásokat keltett azzal, hogy bejelentette, a Putyinnal tartott csúcstalálkozóról a tűzszünetre vonatkozó kötelezettségvállalással akar távozni, enélkül szankciókat vezet be Oroszország ellen. Ehhez képest nemhogy híre sincs egy tűzszünetre vonatkozó megállapodásnak, de Trump kezdi átvenni az orosz narratívát, és bejelentette partnereinek, hogy beleegyezne egy „békeszerződésbe”, amely területi engedményeket is tartalmaz.
Ajánlott
Azt is bejelentette, hogy már nem gondolkodik szankciókon. Putyin elcsatolná Ukrajnától Donbászt, azt a régiót, amely két kelet-ukrajnai területet foglal magában: Luhanszkot, amelyet teljes egészében elfoglalt, és Donyecket, amelyet 69%-ban. Cserébe vállalja, hogy befagyasztja a frontvonalat két másik régióban, Zaporizzsjában és Herszonban.
Donyeck elvesztése súlyos védelmi hátrányba hozná Ukrajnát. A régió egy olyan védelmi vonalat tartalmaz, amely eddig sikeresen feltartóztatta az oroszokat, és amely lehetővé tette számukra, hogy 2015-ben is ellenálljanak a támadásoknak. Donyeck elvesztésével Ukrajna problémamentesen megnyílna az oroszok előtt.
De Zelenszkij már kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani területekről. Szerinte hiba Ukrajnát legyőzött országként kezelni, hiszen ez nem igaz, Oroszországot pedig győztes országként, ami szintén nem igaz.
Mi az európai vezetők álláspontja?
A tegnapi közlemény szerint az európai vezetők pontosan ugyanazon az állásponton maradtak, mint eddig: a határok erőszakkal nem módosíthatók, nem ismerik el Oroszország vétójogát Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásával kapcsolatban, és készen állnak arra, hogy közvetítsenek egy háromoldalú találkozóban Trump, Zelenszkij és Putyin között, amelyet egy európai országban tartanának meg.
Washingtoni információk szerint Trump készen áll biztonsági garanciákat ajánlani Ukrajnának a területi engedményekért cserébe, olyan garanciákat, amelyek ugyanolyan erősek, mint a NATO-garanciák, viszont a NATO-tagságot nem tartalmaznák.
Az európaiak, akik békefenntartó erőket küldenének Ukrajnában, mindig is kérték ezeket a garanciákat az amerikaiaktól, eddig hasztalanul. Viszont egyelőre nem világos, hogy a Trump által ígért garanciák valójában mire vonatkoznak.
Ugyanakkor nem lenne meglepő, ha az ukránok fenntartásokkal kezelnék a Trump által belengetett garanciákat, hiszen az amerikaiak által vállalt korábbi, területi integritásra vonatkozó garanciák sem értek túl sokat, amelyek hatására 1991-ben, Budapesten lemondtak a nukleáris fegyverekről.
A hétfői washingtoni találkozó mindenesetre történelminek ígérkezik, akár egy Jalta 2-nek is tanúi lehetünk.
Emlékezzünk, hogy Jaltában Sztálin olyan győzelmet aratott, amely Romániának és számos európai országnak több mint 50 évnyi szabadságvesztésébe és két feláldozott generációjába került.
Ha Ukrajna elesik, mi vagyunk a listán a következők. Putyin nem szándékozik megállni, ez világosan kitűnt a pénteki nyilatkozatából, amelyben megemlítette a helyzet „gyökereinek” felszámolását és „az Oroszország számára szükséges biztonsági garanciákat”, bár országát senki sem támadta meg…
Putyin tulajdonképpen az 1990-es, a NATO-bővítés előtti helyzethez való visszatérést kéri. Vajon Donald Trump készen áll-e arra, hogy mindent megadjon neki, amit akar? Ez is kiderül a hétfői találkozón.
Zelenszkijt népes európai delegáció kíséri el Washingtonba: Macron, Starmer, Merz, Meloni, Alexander Stubb finn elnök, valamint Ursula von der Leyen és a NATO főtitkára, Mark Rutte is vele megy. A delegáció célja egyrészt kiállni az európai érdekek mellett, másrészt megakadályozni egy olyan katasztrófának a megismétlődését, amelynek február 28-án lehettünk tanúi, amikor Donald Trump és az alelnöke, JD Vance az Ovális Irodában megalázták Volodimir Zelenszkijt.