- Az augusztus 15-i alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozón Trump és Putyin egy békeegyezmény elfogadásának lehetőségéről fog tárgyalni.
- Magyarország ellenzi a többi EU-tagállam közös álláspontját.
- Az EU aggódik Moszkva Ukrajnával szemben tervezett akciói miatt.
Két nappal az Alaszkában sorra kerülő amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt az európai vezetők komoly aggodalmuknak adtak hangot Ukrajna határainak erőszakos átrajzolása kapcsán – írja a BBC.
Advertisment
Hozzátették, hogy a „területi integritás” elvét tiszteletben kell tartani, és hogy a „nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni”. A nyilatkozatot a 27 vezető közül 26 írta alá. Orbán Viktor – aki baráti kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, és többször is megpróbálta blokkolni az EU Ukrajnának nyújtott támogatásait – elutasította a nyilatkozatot.
Orbán Viktor egy Facebook-bejegyzésben indokolta meg gesztusát. Kijelentette, hogy azért mondott le a nyilatkozat támogatásáról, mert az egy olyan találkozónak a feltételeit próbálja megszabni, ahová az EU-t nem hívták meg.
Ajánlott
„Már önmagában is szomorú, hogy az EU partvonalra szorult. Ennél csak az lenne rosszabb, ha még utasításokat is osztogatnánk a kispadról. Az egyetlen észszerű lépés az EU vezetői részéről az, ha az amerikai–orosz találkozó példáját követve kezdeményezzük egy EU–Oroszország csúcstalálkozó összehívását” – írja bejegyzésében a magyar miniszterelnök.
Az EU vezetőinek nyilatkozata ugyanakkor fényt derít arra az aggodalomra, amelyet Moszkva ukrajnai lépéseivel kapcsolatban éreznek. Több ország – különösen az Oroszországgal szomszédosak vagy azok, ahol a szovjet megszállás emléke még eleven – úgy véli, Moszkva közvetlen fenyegetést jelenthet a közeljövőben.
Svédország és Finnország csatlakozott a NATO-hoz, a balti országok visszaállították a kötelező sorkatonaságot, Lengyelország pedig milliárdokat különített el az orosz határ menti határzár építésére. Az európai országok számára rossz emléket idéz a határátrajzolás, és aggódnak amiatt, hogy az USA lehetőséget teremt erre Ukrajnában.
Donald Trump amerikai elnök azt hangoztatta, hogy nem tartja valószínűnek egy békeegyezmény „területcsere” nélküli létrejöttét és egy olyan forgatókönyvet tart elképzelhetőnek, miszerint Oroszország átveszi a teljes kelet-ukrajnai Donbász régiót és megtartja a Krím-félszigetet. Cserébe lemondana a Herszon és Zaporizzsja régiókról, amelyeket részben megszállt.
Múlt héten, bár elismerte, hogy az ukrán területek egy része de facto orosz ellenőrzés alá kerülhet, Mark Rutte NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy ezt nem szabad hivatalosan elismerni.
Az EU-vezetők várhatóan szerdán tárgyalnak Trumppal, akit arról próbálnak meggyőzni, hogy az európai kontinens biztonságát és az ukrán érdekeket helyezze előtérbe. Trump és Putyin pénteken találkoznak Alaszkában.